Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

kereskedelmi- és vámszövetség folytán Ausztria kincstárába folyik, vezettessék illetékes helyre: nemzeti kincstárunkba... Vannak ezen nagyhorderejű kérdéseken kívül számos égető kérdéseink, melyeknek megoldására eddigelé vagy egész a mikroskopi csekélységig kevés, vagy éppen semmi sem tétetett. És itt már a fennálló kormányt határozottan kell vádolnom: hitelviszonyaink a legdesperatusabbak, iparos és földműves osztályaink az uzsorakamatokba nyakig úsznak, a becsületes, törekvő, tisztességes családok bukása egymást éri, s miért történik mindez? mert a működő kormány a kezében lévő anyagot sem használta fel arra, hogy a közjólétért tegyen valamit, vagy legalább hogy nagyon is kérdés alatt álló népszerűségét megalapítsa . Én kívánom a jegykibocsátási szabadalommal ellátandó önálló nemzeti bank haladéktalan megalakítását, mert csak ezen egy úton látom azon polgár-elem végpusztulástöli megmenthetését, mely a nemzetnek cosmopoliticus áramlatokat ellensúlyozó magvát, erejét képezi. Hogy pedig az ilyen felvirágozható ipar és kereskedelem kellően megszilárdulhasson tartási és közigazgatási rendszerünk elvetése mellett, óhajtom a nemzet jellemével századokon át összeforrott - történelmileg kifejlett, s viszonyaink között legjobbnak, s legolcsóbbnak bizonyult régi önkormányzati megyei rendszerünk teljes visszaállítását. S miután hazám ilyképpen fokozható anyagi jóléte megköveteli a szellem szabad mozgását, kívánom az állam országlati érdekei és törvényei korlátain belül a teljes vallás- és lelkiösmeretszabadságot. És valamiképpen tiszteletben kívánom tartani saját vallásom jogait és intézményeit: úgyszinte akarom és ígérem minden más hitfelekezet jogainak tiszteletben tartását és megőrzését . S amidőn ezen utóbb jelzett kívánalmamat kiemelve, egyúttal szabad-gondolkodás harczosává lettem, kijelentem: miszerint a politikai téren sem tartozom azon egyének közé, kik a merev oppositio terére lépve, akár van arra szükség, akár nincsen, par force opponálnak, s mindenekfelettinek a párt-fegyelmet tartják: de sőtinkább ott, ahol a haza java lép előtérbe, a