Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

megszüntetni kényszerültem. Kelt Megyaszón, december 29. tási elnök."

14 1865. Szentimrey Miklós válasz15. A Szepessy párt jegyzőkönyve a megyaszói eseményekről (1865) "Tekintetes központi választmány! Az 1861-es országos cselekmények szellemében, közmegegyezéssel szilárd hazafiságában közönségesen ismert Szepessy Pétert 1861-i képviselőnket kértük, s léptettük fel a megyaszói választó kerületben újabban is jelöltünknek, s ezen köznyilatkozat dacára a mellette elég szilárdul állott Szányi Gyula és Mudrony Sándor pártos emberek az ismeretlen b.Vay Sándor felléptetésével eszközlésbe vett népvesztegetés és itatás által a közegyetértés egységét megtörték és más ellenpártot alakítottak. Éppen akkor már, midőn az említett Szányi és Mudrony pártos vezérek az általok előre koholt terv folytán, a szavazási bódéból eltávozva, pártjaikkal úgy ezen bódét, valamint a m.i, az egész választás ideje alatt józanul, s minden itatás nélkül tömegesített, józan szavazóinkat záporként hulló kövek hajigálásával megtámadták, azon Vayisták által ekként előidézett cél elérésére, hogy a részünkről még hátra volt szavazatok leadásával nyereményesen végződő választás eredményre ne juthasson..." Szányi Gyula korteskedéséről : "Szányi Gyula úr b.Vay követjelöltjenek a szavazatokat házról házra történt személyes hurcoltatásával és azon lázító kifejezésekkel szedegette össze, hogy "Barátaim, Szepessy Pétert és hozzá hasonló, 1861-i országgyűlési követeket nem lehet megválasztanunk képviselőnknek, mert ezek az úrbériséget helyre akarják állítani, s ezek miatt volt kénytelen a császár az 1861-i országgyűlést is minden eredmény nélkül szétoszlatni." Tanúnk erre Tóth Pápai Sándor, Harkány községi jegyző, s az általa megnevezendhető több egyének, akik irányában nevezett Szányi Gyula azon vakmerő erőszaktételt is