Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

évi XXXIII.t.c. alapján 10 óráig felfüggesztette a szavazási eljárást, mivel azonban az iratok még ekkor sem kerültek elő, jobbnak látta az e gázét elnapolni már csak a tömeg hangulata miatt is. Végül is csak délután kerültek meg a választási 49 iratok, állítólag egy kisfiú találta meg azokat. Mindenkiben megfogalmazódott az a vád, hogy Székely Károly és Dienes Barna összejátszva a választási elnökkel készakarva tüntették el, pártérdekből a névjegyzéket, tudva, hogy így a választást fel fogják függeszteni. Egy-két országos napilap is pártmanővernek nyilvánította az esetet, hiszen a következő választás már 1890 /január 10-re/ esett, tehát az 1890-es névjegyzék alapján ment végbe, amelyből egyesek kiestek,mások bekerültek. A pártok híveinek száma pedig mindenképpen változott ily módon. A választás meghiúsulásának kivizsgálását Matolai Etele alispán vezette a törvényhatósági bizottság utasítására. A belügyminiszter tudtával és beleegyezésével a következő határozatokat hozták az ügyben. Kaliczky István helyettes választási elnök ellen minden eljárást beszüntettek, mert az 1874. évi XXXIII.t.c. által előírt kötelességét semmivel meg nem sértette. Dienes Barna ellen, aki egyébként is magánszereplő volt, az iratok elvesztésében semmi rosszakaratot vagy szándékosságot nem lehetett bebizonyítani. Végül Székely Károly, volt választási elnököt és képviselő jelöltet, a meghiúsult választás következtében felmerült 30 Ft 32 kr. megfizetésére kötelezték, bár a vizsgálat során rosszhiszeműség ellene sem volt megállapítható. De gondatlanságot követett el, mikor az iratokat fontosságuk ellenére magánszemélyre bízta, ezért az ebből következett hátrányokat viselnie kellett. ^ Az 1B90. június 10-i jegyzőkönyv tanúsága szerint felmentették a fizetés alól, arra hivatkozva, hogy a központi választmány büntető joggal nem rendelkezik. A meghiúsult választás helyett 1890.január 10-re tűzték ki az újabb határnapot. Egy század lovaskatonát rendeltek ki Mádra, mert"...a rendet nem ismerő elem erősen képviselve van, a legközelebb meghiúsult választás miatt a kedélyek a 52 szokottnál is nagyobb mérvben vannak felizgatva." A katonaság feleslegesnek bizonyult, mert Bernáth Béla budapesti