Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)
VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK
Ismervén ezen felfogásomat, vannak, akik azzal vádolnak, hogy a koalíció idejében a negyvennyolcas párt ellen működtem. Nem vagyok barátja az erős kifejezéseknek. Azt hiszem, hogy ezek rendesen többet ártanak annak, aki használja őket, mint annak, aki ellen fordíttatnak. Ezért én csak azt mondom, hogy ez az állítás teljesen alaptalan és nem igaz. Én törekedtem a negyvennyolcas pártot becsületes és nyilt megegyezés alapján egy hatvanhetes kormányzati programhoz kötni és azután törekedtem a vezérekkel való, szintén teljesen nyilt, tárgyalások során előkészíteni azt, hogy alakuljon egy olyan új párt, amely a negyvennyolcasok és a hatvanhetesek soraiból keletkezett volna s mely nem vette volna fel programjába a perszonális uniót, hanem bizonyos pozitív eredményekkel, bizonyos nemzeti irányú haladással megelégedett volna. Semmi mást nem tettem, sem a hatalmi eszközöket a negyvennyolcasok ellen nem használtam, sem intrikát ellenök nem folytattam, mert a politikai becsületbe ütközőnek tartottam volna, hogy 7 8 a hatalmat, melyet tőlük is kaptam, ellenük használjam fül." 75. Belügyminiszteri rendelet az összeírások költségeiről (1912) "Az országgyűlési képviselőválasztók összeírása és a választásnál felmerülő költségeknek az államkincstár részéről való mikénti megtérítése tárgyában 1903. évi február hó 18-án kelt ministertanácsi határozat I.részének c.pontjában foglalt azon rendelkezés, mely szerint az ideiglenes és végérvényes névjegyzék 2-2, illetve 4-4 példányban való leírásával járó költségek az államkincstár részéről akként téríttettek meg, hogy 1000 választó nevének leírása után 3 korona volt felszámítható, - a ministertanácsnak 1912. évi február hó 26-án tartott ülésében hozott határozatával oda módosíttatott, hogy a fent említett névjegyzékek leírási költségei 1000 nevenként nem 3, hanem 4 koronával lesznek a belügyi tárca terhére az államkincstárból fedezendők.