Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

lesleges. 1010 szavazattöbbséggel a Deák párti báró Vay Sándor lett a kerület országgyűlési képviselője. Az újabb országgyűlést 1869. április 20-ra hívták össze. Zemplénben a választásokat március 16-ra tették. 1869-ben már a zsidók is szavazhattak,- ha megvolt a vagyoni képességük. Ettől az időtől kezdve a központi választmányhoz benyújtott felszólamlások tömkelegével találkozhatunk, amelyben a különféle pártok ellenfelük híveit megpróbálják töröltetni a névjegyzékből, megtámadva szavazati jogosultságukat. A következő indokok alapján lehetett valakit elmozdítani: - hatan tulajdonosai egy egész teleknek - hárman egy félnek - mindössze 5 vékás birtoka van /1 és 1/4 hold/ - tulajdonjoggal semmit se bír, csak haszonélvező - apai hatalom alatt áll /nem nagykorú/ - iparos, de legénye nincs, segédet nem tart - 300 Ft értékű vagyona nincs - zsellér 20 - máshol lakik 1869-ben a központi választmánynak 64 tagja volt. Az írnokok 21 2 Ft napidíjat kaptak, a jegyző összes munkájáért 150 Ft-ot. A kiegyezés utáni első országgyűlés az 1869-es volt. Már az összeíráskor heves, indulatos pártharcoknak lehetünk tanúi. A királyhelmeci vérengzés során egy ember életét is vesztette. A törvényhatósági bizottság rendkívüli fenyítő törvényszéket küldött ki, amely 9 napi működés után hozta meg ítéleteit, a 2 2 bűnösöket lecsukatta. Komáromy József első alispán és egyben a központi választmány elnöke utasította a szolgabírákat, hogy haladék és kímélet nélkül a legszigorúbb törvényes eljárást alkalmazzák minden rendbontóval szemben. Március 16-án a megye nyolc kerülete közül csak egy választott baloldali képviselőt, az olaszliszkai Szakácsy Dániel személyében, de őt is csak egy ciklusra. Ellenjelöltje Lónyay Gábor volt /a következő választáson,1872-ben ő győzött/.