Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)
VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK
.választókerületéhez. Tudom a súlyát minden szavamnak és tudom azt is nagyon jói, hogy amikor a polgárság bizalmát kérem, vállala lom azt a szerepet is, mely a kerület továbbfejlesztése során vár a képviselőre. S Becsületes emberj magyar ember vagyok, nem akarok, de nem is tudnék a szavakkal játszani. Mindenhol, ahol csak programbeszédet mondottam, hangsúlyoztam, hogy a kerület érdekeiért minden erőmmel síkra fogok szállni és mindent el fogok követni, hogy ennek a gyönyörű kerületnek a fejlődése minél erőteljesebb lendületet vehessen. És ebben a mondatban minden benne van. Hűséges harcosa akarok lenni a Kerület érdekeinek, ezzel tartozom a polgárságnak azért a szíves szeretetért, mellyel a körutamon, a kerület középpontjában és minden községében fogadtak. Minden befolyásomat fel fogom használni, s minden erőmet latba fogom vetni, hogy a kerület érdekeit fokozott buzgósággal és eredményt ígérve, istápolhassanak. - Tud- e Méltóságod a kerület speciális érdekeiről? Vannak speciális érdekek, amelyek kettőzött buzgalmat követelnek. A kerület minden baját, jogos és igazságos óhaját ismerem, s fölöslegesnek tartom, hogy a dolog részletezésébe már ezúttal belemenjek. Mindent el kell követnünk, hogy az ipar, kereskedelem és a földmívelésügy harmonikusan, egymást megértve, s szorosan eggyé kapcsolódva fejlődjék. Életerős, egészséges ipar, fejlett s izmos kereskedelem és tudatos, intenzív földmívelés az a három erőforrás, amelyből minden gazdagságunk eredhet majd. S ezt a három szempontot kívánom előtérbe tolni , amikor a kerület érdekeiért kell majd dolgoznom. A kisiparosokat minden erejével kell az államnak támogatnia, a gyáripar fejlődését elő kell segítenünk, a kereskedelemnek meg kell adni a módot arra, hogy tovább izmosodhassék és a népnek kezébe kell adnunk a szükséges eszközöket, hogy intenzívebbé s gazdaságosabbá tehesse a földmívelést. Fel kell karolnunk a társadalom érdekeit, a tisztviselői kar méltányos és igazságos kívánalmait egyszer már tettekkel és nem ígéretekkel kell orvosolnunk és tovább ezen a mesgyén szeretettel, megértően fogadunk majd minden jogos óhajt.