Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

vény szerint mindenkinek személyesen kell jelentkeznie az ősz-, szeíró küldöttség előtt (1848 . V. t. c . ). A választói képességet bizonyítani lehetett adókönyvekkel (ez volt a leggyakoribb), telekkönyvi ívekkel, oklevelekkel, szerzemény levelekkel , és kétség esetén a községi elöljárók bejelentéseivel is. 1865-ben a központi választmány előzetesen 4489 Ft-ban állapította meg az 1865-ös választások költségeit. Ez a következő tételekből állt:

12 1. 24 összeíró tagnak 25 napra előfogattal együtt 4 Ft-jával 2400 Ft 2. 24 összeírásnáli írnoknak 25 napra napi díja 2 Ft 1200 " 3. A felszólamlások alkalmával 20 központi választmányi tagnak 7 napra, összesen 140 nap, dija előfogattal együtt 4 Ft-jával 660 " 4. 16 választásnáli írnoknak 2 napra, összesen 32 nap, 2 Ft-jával 64 " 5. Weisz Mór nyomdásznak nyomtatványokért járul 150 " 6. Szentgyörgyi József kereskedőnek papiros, spanyolviasz, s más irodai szerekért 15 " Összesen: 4489 Ft 1865-ben november 27-re tűzték ki a választás napját, amikoris mindenki csak személyesen szavazhatott, a szavazásnak településenként kellett történnie; a választási elnök csak utolsónak szavazhatott (egyenlő szavazatszám esetén az ő voksa döntött). A pártok a korteskedés minden fajtáját igénybe vették, heves indulatokkal volt tele az egész vármegye, sokszor durva, brutális tettekre is sor került. A golopi választók pl. egyszerűen nem mertek elmenni Mádra az összeíró küldöttség elé, annyira féltek a Zalay párttól, amely már az egész várost magáénak tudhatta. November 4-i ülésén a központi választmány olyan határozatot hozott, hogy a nemesek bárhol bejegyeztethetik magukat mint választókat,tekintet nélkül lakhelyükre vagy birtokuk fekvésére. A mádi polgárság a helytartótanácshoz fordult ez ellen panasszal, mire a központi választmány határozatát megsemmisítet-