Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)

MÓRICZ ZSIGMOND (1879-1942) A XX. század magyar prózairodalmának kiemelkedő képviselője. Drámaíróként is nemzetközi rangú. Az író sok szállal kapcsolódik Zemplénhez, főleg Sárospatakhoz, ahol anyai ősei és ő maga is tanultak. Többször járt előadó, felolvasó esteken Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen. Zemplén megyében ellenségei is voltak, ezt bizonyítja a Kazinczy Kör elnökének indítványa az író ellen MIL 11.284-297. 121. 1931. március 26. Sátoraljaújhely Zemplén Vármegye Törvényhatósági Bizottságának ülésén Dr. Emődy László bizottsági tag a megyei Kazinczy-kör elnöke panaszt tett Móricz Zsigmond ellen. A panaszban felvette, hogy Móricz az irodalmi vitát politikai síkra terelte át, akkor, amikor hangoztatta a csehszlovákiai demokrácia szabadabb kultúrpolitikáját. "A lényeges ebben a nyilatkozatban a cseh demokrácia felsőbbségeinek kiemelése. Azé a cseh demokráciáé, amely ott a régi magyar felvidéken, gyáriparszerüleg termeli ki a "Himnusz-perek" a "32es baka vagyok én" jogesetek százait. Mondja pedig ezeket egy közismert magyar író, aki a magyar talajból sarjadt ki, akit egy nagy tábor a magyar szellem legtőrőlmetszettebb megtestesülésének szeret hirdetni és, aki a magyar Nemzeti Színház műsorán átlagban heti 2-3 ízben szerepel. Nem akarok azzal a szörnyű értelmetlenséggel foglalkozni, amit Móricznak az a tétele jelent, hogy az idegen nyelven keresztül való művelődés lehetősége, helyesebben kényszerűsége magyar szempontból is kultúr-nyereség gyanánt könyvelendő el. De foglalkozni kell azzal a valótlan állításával, hogy a magyar uralom sötétségben és butaságban nevelte az embereket, ellenben a cseh demokrácia a kultúra magaslatára emelte és emeli ezeket a tömegeket, tehát emberibb nyugatibb és európaibb, mint aminő volt az előbbi magyar uralom. Ezzel szemben elég a köztudatra hivatkozni, amely szerint sokkal előbb semmint Massaryk és Benes Csehszlovákiája ezeknek az uraknak csak álmukban is kialakulhatott, itt a régi történelmi Magyarországon olyan kultúra virágzott, aminőt csak az emberi művelődés nagy eszméinek befogására alkalmas nép tud magából kitermelni. Pedig ennek a nemzetnek évszázadokon át kellett hol másokért - a keresztény Európáért - hol magáért a saját alkotmányáért véreznie és harcolni. Mikor ennek meg nem cáfolható történeti bizonyságai és emlékjelei vannak, eléggé el nem Ítélhető minden oly támadás, amely az újabban divatba jött történelemhamisítás módszerével el akar törölni itt egy ezeréves dicsőséges múltat. Móricz Zsigmond vétkét sokszorosan súlyosbítja, hogy magyar emüer létére ellensége93