Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)

ZILAW LAJOS (1891-1974) író, lapszerkesztő. Költőként kezdte, de a ?0-as évektől újságíró, szerknsztő és regényíróként folytatta. A 30-as években a népírók csoportjaim/ tnrtnzott, irodalmi lapokat indított, filmvállalatot alapított. A baloldali értelmiség egyik szószólója volt. A felszabadulás után a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke. Részt vett az irodalmi és kulturális élet szervezésében, irányításában, ekkoriban sikeres színpadi szerző. 1948-ban az USA-ba távozott és Nyugaton több regényt jelentetett meg. 1973-ban hazalátogatott és végleges visszatelepülésében halála akadályozta meg. Több irodalmi társaság tagja. Műveinek új kiadásaival újra népszerű író lett. MIL III.591-592. Új Magyar Lexikon Kieg. 669. 184. 1947. május 1. Sátoraljaújhely Bognár György megyei szabadművelődési felügyelő a jelentkezések alapján kimutatja azokat a műkedvelő színjátszókat, akik' május 4-én a sárospataki kultúrversenyen részt vesznek. Az alábbi csoportok szerepelnek a következő műsorszámokkal: sátoraljaújhelyiek dr. Gajdos Lajos vezetésével Zilahy Lajos Hazajáró lélek c. művével, a karcsaiak Darvas József: Szakadék egyik jelenetével, a bekecsiek Szirmai Albert-Gábor Andor: Mágnás Miska, az alsódobszaiak Zilahy Lajos: Az előkelő utas, a taktaszadaiak Tóth Ede: A tolonc, a sajóhidvégiek Tóth Ede: A falu rossza darabjával szerepeltek. A kultúrműsor zsűrijében Vitányi Iván a Magyar Színjátszók Országos Szövetsége képviseletében vett részt. XXIV.510. 108/1947. 185. 1947. április 17. Sátoraljaújhely A Petőfi Munkás Színjátszó Csoport a városi színházban Zilatiy Lajos: Hazajáró lélek c. háromfelvonásos színdarabját játszotta. Ezzel a darabbal nevezett be az országos versenyre is. XXIV.510. 216/1947. 186. 1947. október 24. Budapest A megalakult Magyar Szovjet Művelődési Társaság két híres író tagja Zilahy Lajos és Háy Gyula levelükben ismertetik a Társaság célját, feladatait, tartalmi működését. Zilahy Lajos a következőket írja: E pillanatban még felmérni sem tudjuk, hogy nemzetünk az elmúlt években a világtörténelem milyen mély szakadékain jutott túl és sorsunk milyen éles fordulókat vett.. Roppant égzengésben és villámlásban történt meg a csoda: megnyílt előttünk Kelet kapuja és a magyarság most szomjas és felszabadult lélekkel fordul huszezeréves őshazájának forrásai felé. A kultúra