Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)

NAGY MIKLÓS Az 1920-30-as években Tállyán plébános. Néhány verse zempléni és borsodi újságban jelent meg. Irodalom-történeti munkák lexikonok nem ismertetik életútját. 122, 1929. Tállya Nagy Miklós tállyai plébános verse: A TÁLLYAI PAP Papi udvar árnyas csöndjét, békés csöndjét Fölverte a lárma . Ló topog az istállóban. A szobában Sem imádság járja. Labanc tisztek kvártélyoztak Majtény után Kassa felé tartva. Az öreg pap kevés szavú- Immel - ámmal Bort tesz az asztalra. Annál inkább cseng a pohár, csörög spádé; Tisztek beszélgetnek. Nincs Rákóczi. Kemény nyakuk meghajlott már A rebelliseknek. Míg szentatyám misézgetett békés csöndben, Harc volt az országban... Hümmögött a vén pap erre. Ha szót szólna, Tán börtön is járna. -De már vége. Megtanulták a kurucok, Milyen kardunk éle. Hallgat a pap. Ne szólj én szám, nem fáj fejem. Füstöt fúj a légbe. -Romhány a megmondhatója, hogy a kuruc Csak gyülevész horda. Láttam, amint Rákóczi is az irháját Sápadozva hordta.