Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez

Válogatott dokumentumok

ban és Újhelyben tanároskodott. 1878. júl. 31-én kilépett a rendből s Zemplén vármegye szolgálatába állott. Volt árvaszéki kiadó, kisegítő referens, majd al- és főszámvevő. Jogi alapvizsgáit Patakon, az államvizsgát Kassán tette le. 1873-ban kezdte irodalmi működését. írogatott a Máramaros, Zemplén, Szatmármegyei Közlöny és Szigeti Lapok c. újságokba. 1885-től a Zemplén főmunkatársa, majd 16 éven át, 1891. ápr.7. óta szerkesztője lett. Ez utóbbiban két terjedelmesebb tanulmánya (Rákóczi ifjúsága és Rákóczi bújdo- sása) jelent meg. Önállóan megjelent munkái ezek: Lapok a tudományok könyvéből (Bp. 1877.), Vázlatok az ősmagyar életből (Nagykároly 1877), A boszorkányokról (1878), Űskeletű temetési hagyományok (Újhely 1878). 1876-ban szerkesztője volt a Máramarosnak. 1895-től pedig az Adalékoknak. Ebben nagyon sok cikket írt. Sőt voltak kötetek, melyek legnagyobb részét ő írta össze (XV., XVI., XVII.) A város megbízásából megírta Újhely történetét, melynek I. kötete 1907-ben jelent meg. 1911-ben pedig megindította a Magyar- ország címeres könyve c. heraldikai vállalatot. Szerkesztette a Zemplén Naptárt és megírta a vármegye történetének 1850-1905-ig terjedő részét is.

Mint főlevéltáros a "szent öreg"-nek, Kazinczynak lelkes utódja volt. Ott élt ő igazán a levéltárban, ott érezte magát otthon a sárga fóliánsok közt. Vármegyei szolgálatának félszázados jubileumát nemrég ünnepelte a hálás törvényhatóság s most, mint Kossuthnak a Kölcsey lemondásakor az Országgy. Tudósításokat, nekünk az Adalékokat kell gyászkeretben megjelentetnünk az ő halálával." (Adalékok 1928.)

gyűjtötte és válogatta B.Balsai Jolán

205