Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Zemplén történetének kutatása és az Adalékok
Az Adalékok tudományos értékelését sommásan - s alapvetően helytállóan - fogalmazta meg Kosáry Domokos: "Ez az orgánum rendetlenségével, a kezelhetetlenségig apróra szabdalt és éveken át húdódó, folytatásos közleményeivel, nem egyszer dilettáns fontoskodásával, másodkézből való átvételeivel, nemesi kuruc frázisaival és elfogultságával és még más hibáival sok bosszúságot okoz a mai kutatónak, sőt okozott már az igényesebb kortársaknak, így a Századok egykorú bírálóinak is. Ugyanekkor azonban e zavaros halmaz sok valóban fontos, eredeti levéltári forrást is magában rejt, olyat, amelynek i- dézésétől itt sem tekinthetünk el... ez így együtt, a maga rendezetlenségében is némi képet nyújt arról, mi minden hozható napvilágra egy-egy jelentősebb megyei levéltárunk anyagából." (Kosáry: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I.Bp.' 1970. 409.p.) Tény, hogy az Adalékok szerkesztője, Dongó Gy.Géza csakúgy amatőr történetkutató volt, mint a folyóirat munkatársainak többsége, jószándékú és lelkes munkájuk azonban nem kevés értéket hozott felszínre. 3ó szemmel meglátták az értékes dokumentumokat, s községi, valamint családi levéltárakból, gyűjteményekből sok-sok olyan értéket publikáltak, amely azóta elveszett, elkallódott, hozzáférhetetlenné vált. Ezért - kellő kritikával - Zemplén mai kutatója sem nélkülözheti az Adalékok átbúvárlását. jelen bibliográfia ezt a fáradságos munkát igyekszik megkönnyíteni. A régészeti-történeti kutatásnak alig akad olyan fontosabb részterülete - az adatgyűjtés vonatkozásában, - amely ne szerepelne az Adalékokban. A régészettel foglalkozók elsősorban leletközlésre törekedtek, de nem hagyható említés nélkül az 1897-ben hozzátett kérdőív (lásd a válogatott dokumentumok között). A történeti források közül jónéhány naplót, krónikás feljegyzést közöltek: Szirmay András naplóját 1680-ból, Szemere Pál országgyűlési követ diáriumát 1621-ből, Bydeskuthy Sámuel naplóját 1728-30- ból, Harthay Gábor alispán naplóját 1645-ből, Vadnay György naplóját, s mint legterjedelmesebbet, Babocsay Izsák tarcali nótárius történeti feljegyzéseit 1670-1700-ból. Közöltek városi törvényV. Az Adalékok jelentősége Zemplén történetének kutatásában 173
