Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Zemplén történetének kutatása és az Adalékok
IV. Zemplén az Adalékok indulása időszakában ? Zemplén területe az 1890-es években 6301 km - az akkori Magyar- ország egyik legnagyobb területű vármegyéjének számított. Lakossága 1891-ben csaknem elérte a 300 000-et. Utóbbi azt is jelenti, hogy a népsűrűsége közepes. A déli járások sűrűn lakottak, az é- szaki, nagyobbik rész hegyes vidék, kicsi, eldugott falvakkal. A vármegye tíz járásra oszlott. Az északi járásokban alig lakott magyar anyanyelvű lakosság. A sztropkói járás lakossága ruszin, a homonnai szlovák-ruszin, a szinnai ruszin, a varannói szlovák többségű. A középső járásokban már jelentős a magyarság számaránya, de azért a szlovák többség jellemző mind a gálszécsi, mind a nagymihályi járásban. A legnépesebb déli járások viszont egyértelműen magyar többségűek, a nemzetiségek aránya mellettük eltörpül (sátoraljaújhelyi, bodrogközi, tokaji, szerencsi járás). Összességében a vármegye lakóinak csaknem a fele (47 %) magyar nemzetiségű, a második legnagyobb hányadot a szlovákok tették ki (36 %), majd a ruszinok (10 H) és a németek (5 h) következtek. A 451 településből csak 22 lakossága haladta meg a kétezret, a többség néhányszáz lelkes kisközség. A székhely, Sátoraljaújhely lakossága az 1890-es évek elején is csak 13 000. Feleekkora népességű Sárospatak (6 300), majd a további sorrend: Tokaj 4 800, Nagy- mihály 4 500, Szerencs 4 400, Tőketerebes 4 200. Mindebből látható, hogy a régi hegyaljai városok a kapitalista korban egyelőre nem tudtak magukra találni. Az északi, nemzetiségi vidékek elmaradottságának tudható be, hogy az analfabéták száma meglehetősen magas, arányuk 48 A gyermekek 30 %-a az 1890-es években sem járt iskolába, ami az analfabétizmus újratermelődését eredményezte. A megye értelmisége csekély számú (2 133). A magasabb szintű oktatást a következő intézmények képviselték: jogakadémia, tanítóképző és református gimnázium Sárospatakon, piarista gimnázium Sátoraljaújhelyen, vincellérképző Tarcalon, polgári iskola Homonnán, továbbá 11 ipari, ill. kereskedelmi iskola. Az Adalékok indulásának évében Zemplén vármegye tisztikara: főispán: parnói Molnár István alispán: Matolai Etele 168
