Tóth Péter - Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578-1785 - Borsodi Levéltári Füzetek 23. (Miskolc, 1989)

276. 1737: A BÍRÁK MELLÉ RENDELT SZEMÉLYEKRŐL Az eddigi törvényszéki gyakorlat szerint a vármegye törvényszékére megfellebbezhető ügyekben eljáró bíráknak olyan sok táblabírót kellett maguk mellé venniük, hogy gyakran el kellett halasztani az ügyek tárgyalását, mivel a táblabírák egyike nem tudott jelen lenni a tárgyaláson. A jövőben tehát a mondott bírák ne táblabírákat és rendes vármegyei tisztségviselőket vegyenek maguk mellé az ilyen ügyek tárgyalása alkalmával, hanem más megyebéli nemeseket; olyanokat azonban, akik nem érdekeltek a folyó ügyben. IV.A 501/a. 22.köt. 508.

p. - IV.A 501/g. l.köt. 149.sz. 277. 1737: A VÁRMEGYEI ÜGYÉSZ KÖTELESSÉGEIRŐL A vármegyei ügyész eddig a perlekedő felek különféle ügyeit magára vállalván, nem tudott hivatalának megfelelni akkor, amikor e pörök tárgyalása idején nem hagyhatta el a törvényszéki ülést. Ezért a jövőben a szerencsétlen scrsú személyek hivatalból reája háruló ügyeit kivéve az ügyész semmilyen olyan pert ne vállaljon fel, amelyben a vármegye területén kell eljárnia, hanem szabadon járjon el - de az itteni törvényszékek időpontját azért figyelembe véve - a szomszédos vármegyékben. Ebből a célból az eddigi 75 rajnai forint fizetését 150 forintra kell emelni. IV.A 501/a. 22.köt. 508.

p. - IV.A 501/g. l.köt. 150.sz. 278. 1737: A TÖBB NAPOS TÖRVÉNYSZÉKEK RENDJÉRŐL A törvényszéki üléseknek három napon keresztül egyfolytában kell tartaniuk, a negyedik napon pedig pecsételőszéket kell tartani. A törvényszékeken ne tárgyaljanak olyan ügyet, ami a közgyűlésre vagy a részgyűlésre tartozik; de ha valami olyan dolog adódik, ami nem tűr halasztást, azt tárgyalják meg és határozzanak benne a pecsételöszéken. IV.A 501/a. 22.köt. 508.

p. - IV.A 501/g. l.köt. 150.sz. 279. 1737: A SZOLGABÍRÁK MELLÉ RENDELT TÖRVÉNYSZÉKI E5KÜLDTEKRÖL A szolgabíráknak ügyelniük kell a jövőben arra, hogy az előttük vitt ügyekben