Tóth Péter - Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578-1785 - Borsodi Levéltári Füzetek 23. (Miskolc, 1989)

lyozással. Az etnikai csoportok közül több rendelkezésben foglalkoztak a zsidók, a görögök valamint a cigányok tevékenységének szabályozásával. A görög és zsidó kereskedőkre vonatkozott egy 1728-ban kelt statútum, majd a zsidókat eltiltották aszubor készítésétől az 1737-ben, 1685-ben és 1781-ben. A rendelkezések megújításai arra utalnak, hogy nemigen sikerült - csak időlegesen - érvényt szerezni ezeknek. A zsidókat eltiltották a hitelben történő pálinkaméréstől is, mert a lakosság tömeges eladósodásához vezetett. A cigányokat Miskolc belterületéről tűzveszélyes építkezésük miatt kitiltotta egy 172fe-ben kelt statútum, s általánosságban a települések szélén történő letelepedést biztosították csak számukra. 1758-ban a lótartásukat szabályozták és a kóborlók letelepítéséről intézkedtek. Az árak limitálásán kívül /a limitációk - árszabások - jegyzékét a Levéltári Füzetek 12. számában közöltük/ láthatólag a megye nemigen foglalkozott a kézművesek ügyeivel /szabályozásukat rábízta a céhekre/, csak abban az esetben, ha más mód nem kínálkozott a rendteremtésre. 1719-ben a mészárosokkal, 1724-ben a bodnárokkal kapcsolatos statútumot hoztak, 1735-ben a kézműves mesterséget folytató nemesek ügyét szabályozták. 1747-ben a szabók és szűcsök vitájában hoztak határozatot. 1756-ban kötelezték a kézműveseket a vásárokon történő megjelenésre. Néprajzi szempontból érdemel feltétlenül figyelmet /migráció/ az a rendelkezés, amely tiltja a cserekereskedelmet: 1760-ban úgy rendelkeztek, hogy a gömöri fazekasok nem adhatják áruikat búzáért, hanem csak pénzért, s a pénzükön aztán tetszés szerint vásárolhatnak búzát. Vallási vonatkozásban mindössze három statútum született; kötelezték a protestánsokat és a zsidókat a katolikus ünnepek megölésére /1732-ben, majd 1746-ban/. Ez - a döntően protestánsnak számító megyében - nyilvánvalóan az országos rendeletek nyomására született határozat; durva beavatkozás a hitéletbe. Ezzel szemben a vallási meggyőződés védelmezőjeként is fellépett a megye, amikor arra kötelezete a mészárosokat 1728-ban, hogy a zsidókat is lássák el hússal, - a sajátos rituális zsidó