Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

1847-1848. évi országgyűlés irományai

az eddigi engedőleges törvények mellett magán úton ennek kifejlődése felet­te hosszú időre haladna, azt átallánosságban az egész országra nézve job­bágyot, és földes urat egy aránt kénszerítő törvény által következő alap- elveken; hogy a. / Az, az álladalmi viszonyok felbomlása nélkül történjék. b. / Hogy mivel a jobbágyok magok erejével ezen kénszerítő törvénynek meg­felelni, 's a megváltási kút forrásokat feltalálni képesek nem lehetnek, de a meg váltási elvek, és mód egysége tekintetéből is a Status közbenjöttével eszközöltessék. c. / Hogy a földes úr megváltott tulajdonának egész értékét egyszerre meg­kapja. Azért a Követek oda utasíitatnak, hogy ezen alap elvek szerint az átaly- lyános kénszerített megváltás tervének választmány általi kidolgoztatását indítványozván a munkálatot velünk országos tárgyalások előtt közöljék. Tizenhetedik pont. Ezzel kapcsolatban álván a királyi vagy papi tized, mivel az úrbéri viszonyok megszüntetése mellett ezt tovább fentartani nem­zeti botrány nélkül nem lehet, Követeink oda utasíttatnak, hogy ezen tör­vényes, de igazságtalan adónak, ha lehet ingyen, ha nem lehet törvényhozás útján megállapítandó váltság díj melletti megszüntetését, ha ez sem volna kivihető addig míg a Törvényhozás máskép rendelkezne leg alább oly ideig­lenes törvény alkotását szorgalmazzák, mi szerint azt valamint természeti­ben követelni ne lehessen, úgy azt csak a kiszolgáltató községek vagy jobbágyok válthassák meg, 's vehessék haszonbérbe. Ill-or Political érdek szempontjából. Tizennyolcadik pont. Első helyen áll a közteher viselés eszméje, mert nemzeti nagyság hatalom nélkül, hatalom erő, erő pedig érdek egység nélkül ki nem fejlődhetik, addig pedig míg a különben is szerte szaggatott osztá­lyokat teherviselési külömböztetések is, különítik egymástól, érdek egység, 's így nemzeti nagyság, 's hatalom megközelítéséről szó sem lehet; miután az adó nem vég cél hanem eszköz azon political cél elérésére, hogy a Nem­zet egy testé olvadva, ereje kifejlődjék; nem is áldozat, ha nem csak oly lemondás, mitől eddig kivételesen menté fel a törvény a kiváltságos ren­det; miután a kiváltságos rend meggyőződése is mind inkább, és inkább érik, azon örök igazság elfogadására; hogy ki mennyiben részesül az álladalom jó­téteményeiben, annak terheit is azon arányban viselni köteles, miután át 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom