Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

szóljon. A válasz az Ellenzéki Nyilatkozat, 1847. június 5-én látott napvilágot, - a Pesten másodízben összeülő ellenzéki konferencia határozatából. Az ellenzéki konferenciák megszervezésének előzménye az Ellenzéki Kör létrehozása volt. Az Ellenzéki Kör e- lödje a Ráday Gedeon vezette mérsékeltebb Nemzeti Kör és a Teleki László vezette radikálisabb Pesti Kör tagjainak egyesüléséből jött létre.

A konzervatív program és az Ellenzéki Nyilatkozat megjelenésével lezárult egy politikai fejlődési szakasz, kialakult a két politikai párt, megfogalmazott programokkal. A pártok immár kiléptek az országgyűlés keretei közül a társadalom egésze elé. A polgári forradalom előtti utolsó lépcsőfok ez, amikor a konzervatív és liberális párt még a meglévő intézményi keretek között folytatja harcát, de már a társadalom egészének tudtával és saját tömegbázisának ismeretével.

Az előbbiekben csupán a politikai élet fejlődését vázoltuk nagy vonalakban, a pártok kialakulásával egyidőben a gazdasági élet, a társadalom, a kultúra területén is megtörténtek az első lépések a polgári átalakulás felé. Ez alatt az idő alatt a nemzet törekvéseinek hivatott vezére, Kossuth Lajos is, saját eszmei fejlődésének arra a szintjére jutott el, hogy élére állhatott a polgári átalakulásnak .

Ilyen előzmények után ült össze az utolsó magyar rendi ország- gyűlés 1847. november 12-én. A követválasztosokon az adminisztrátori rendszer támogatása csak mérsékelt sikert hozott, a követek között az ellenzék többségbe került. A követutasításoknál is jel- lentkezik egy új vonás, rövidebbek és általánosabbak a korábbiaknál, szabad teret engedve a követeknek.

Az országgyűlést megnyitó királyi előadások jó érzékkel, az átalakulás politikai kérdéseire helyezték a hangsúlyt, hiszen az abszolutizmushoz való viszony volt az a terület, ahol a legkevésbé volt egységes az ellenzék. A válaszfelirat szövegezése azonban az ellenzék győzelmét jelentette azzal, hogy elítélte az abszolutista kormányzatot. Miközben az udvar a felirat megbuktatását a főrendi táblától várta, az alsó tábla megindította a támadást a gazdasági és társadalmi reformok oldaláról is.

Az országgyűlés második szakaszát Kossuth indítványától számítXXIII