Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
vezetten történt a visszavonulás. Az alsótáblán megkezdték az ú- joncokről a tárgyalásokat és meg is ajánlották a 38 ezer újoncot; eközben tartották magukat ahhoz a határozathoz, hogy a sérelmi felirat elfogadásáig az újoncokra vonatkozó feliratot nem terjesztik fel. Az országgyűlés határnapjának kitűzése sem hozott eredményt. Végül az uralkodói leirat, mely egyrészről ígéretet tett a szólás- szabadság helyreállítására, másrészről viszont fenntartotta az u- ralkodó jogát a vétkezők megbüntetésére, az ellenzék vezéreinek elegengő garanciát jelentett s így ügyes szervezéssel egy szavazattal juttatták tovább az újoncmegajánlást, - a sérelmi záradék'nélkül. Az országgyűlés végső mérlege a politikai foglyok szabadon bocsátása, a perek megszüntetése és ugyanakkor a szólásszabadság és más sérelmek tárgyalásának elhalasztása. A rendek és az uralkodó között így létrejött kiegyenlítődés lehetővé tette ugyanakkor néhány reformjavaslat törvénybe iktatását. Többek között nagy eredménynek számított a magyar nyelv ügyében, hogy a király és a megyék levelezésének nyelve, a Helytartótanács körleveleinek nyelve is a magyar lett. Az országgyűlési nyilvánosság kérdésében nem lett ugyan teljes a győzelem, de az, hogy a hírlapok cenzúra mellett tudósíthattak az országgyűlésről, és az, hogy a főrendiház is megkezdte a napló vezetését, jelentős eredmény volt. Az előző országgyűlés nagy kérdése az örökváltság is törvénnyé lett; ezentúl jelentős e- redmények születtek a jobbágy örökösödés kérdésében is. A két tábla a szabad vallás-gyakorlat kérdésében is megegyezett, a törvény- alkotást az uralkodó akadályozta meg. A vallás kérdéseihez kapcsolódik a zsidók jogairól készített törvény is. Az alsótábla megszavazta a zsidóknak a teljes polgári szabadságot, a felsőtábla ugyan megnyirbálta a jogokat, de azért így is megkapták a zsidók a letelepedési, kereskedési, és iparűzési jogot. Az 1839/40. évi országgyűlés legnagyobb eredményei a korszakos jelentőségű gazdasági törvények, melyek a tőkés hitelrendszer és gazdálkodás útját voltak hivatva kijelölni. A gazdasági törvények között első helyen áll a váltótörvénykönyv megalkotása, amely a hitelezők biztonságának megteremtésével a tőkeforgalmat segítette elő. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a törvény nemes és nem nemes között a feltételekben már nem tett különbséget. Ugyancsak nagy jelentőségűek voltak a szabad kereskedésről, a gyáralapítás mindenki XVIII \
