Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
lenálltak. A kérdést levették a napirendről, az országgyűlések történetében először az uralkodónak címzett ünnepélyes óvás kíséretében . Az országgyűlés végeredménye a több éves munka ellenére igen csekély, a reform munkálatok tárgyalása a következő országgyűlésre maradt. Borsod megye követválasztó közgyűlésén a kormánypárt győzelmet aratott azzal, hogy megbuktatták az ellenzéki Ragályi Tamást, győzelmük azonban nem volt teljes, a második követ Palóczy László lett és a követutasításba is bekerültek mérsékelt reformjavaslatok. Az országgyűlés első szakaszában két követünk még nem csatlakozott az ellenzékhez, mindvégig kitartottak amellett, hogy a kereskedelmi törvényjavaslatot kell elsőként tárgyalni, ellenszavazatukat még a naplókönyvbe is beiktatták. Az úrbéri kérdésekben már pozitívabb a hozzáállásuk; a megye mindvégig kitartott az örökváltság ügye mellett. Az úriszék kérdésében kompromisszumra hajlottak a teljes eltörlésnek ellene szavaztak, viszont törvénybe akarták iktatni, hogy a földesurat érintő ügyekben nem dönthet az úriszék. A kiragadott kérdések tárgyalásakor Palóczy László javaslatára született törvény arról, hogy a községi elöljáróságokat nem a foldesúr, hanem minden esetben a község lakossága választja. A lengyel kérdésben és a vallás ügyében a megye az ellenzékkel tartott. Az örökváltság ügyében és a vallás dolgában Palóczy László személyében nagy szónokot nyert az ellenzék; ennek elismerése volt a követek ajándéka, az ezüstserleg; a haza köszönetének jegyzőkönyvbe iktatását csak Palóczy László tiltakozása hiúsította meg. Az országgyűlés berekesztését követően az udvar ellentámadásba lendült. A reakció egyik támadási útja a politikai perek megindítása volt. Már az országgyűlés ideje alatt megkezdődött a Wesselényi- per: Első ízben Erdélyben fogták perbe sajtóval való visszaélés vádjával, ez a per azonban jelentőségét vesztette, amikor Magyarországon is megindúlt az eljárás ezúttal felségsértés bűnében. A vád a- lapját a szatmári megyegyűlésen elmondott beszéde jelentette. Az udvar szándékosan halasztotta a per tárgyalását az országgyűlés berekesztése utáni időre, így az eljárás 1839-ig húzódott. Bár a hűtlenség vétkét bizonyítani nem tudták, három évi börtönre szólt az ítélet. Az időközben egészségileg leromlott Wesselényi végül is XV
