Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
1832-1836. évi országgyűlés irományai
állapotban hagyta, most ezen a' bajon a' birtokoknak (:valahol csak eszközölhető:) egy tagban való kihasításával, vagy is az úgy nevezett tagos osztály (:commassatio:) megállapításával gyökeresen segítve van; sőt - még pedig éppen Tekintetes Borsod Vármegyének elfogadott indítványára meg van határozva az is, hogy a' melly proportionális perek az új törvény alkotása előtt indíttattak, de még ítélettel elhatározva nincsenek, azokban is foly- tatőlagi kereset és idéző levelek mellett az új törvény szabályait használni lehet; de van rendelés téve arról is: hogy ha bár valahol tagos osztály (:commassatio:) nélkül be van is per útján hozva a' proportiő, ott is mind- azáltal a' tagos osztály behozására újabb proportionális pert kezdeni lehet. A' mint a' 4-ik t.cikkely 6-ik §-ában meg vőlt állapítva az, hogy a' jobbágyföldek használatának adása vevése törvénnyel lesz megengedve, ezen engedmény természetesen maga után húzta azon következést: hogy a' jobbágyföldek után háramló közterheket mindenki viselje, ki azokat használja - különben ha azoktól csak a' nemnemesek viselnék a' közterheket, a' nemesek pedig nem, ebből kérdésen kívül a' következnék, hogy a' jobbágyföldek vásárlásában a' nemnemesek a1 nemesekkel ritka helyen, vagy talán sehol sem állhatván ki a' concurrentiát, azon földek nagy részint riemesek kezeikre kerülnének, 's így az adózó népnek terhe még súlyosodnék, az adózó fundu- sa pedig a' közönséges statusra nézve is felszámíthatatlan következésekkel tetemesen megapadna. Ezen indító okok szolgálának a' Tekintetes Nemes Vármegye által követei eleibe szahott bölcs utasításnak is alapjáúl, melly szerint törvény által kívánta kimondani a' Tekintetes Nemes Vármegye azt, hogy ezentúl a' éme- sek is, kik jobbágyföldeket vásárlandanak, a' közadót megfizetni, 's a' katonaság élelmezésére megkívántaié termesztményeket kiszolgáltatni tartozzanak - itt és ennyiben azonban a' többség még meg nem állapodott, hanem törvénybe iktatta azt is, hogy az 1825/7-iki Országgyűlésének ö Felsége által különben is helyben hagyva lévő végzete szerint - a' nemesek (: a' mi az országbeli több Vármegyékben eddig is hajdan ólta divatozott:) az adót a' most alkotott törvény kihirdetése előtt szerzett jobbágyföldektöl, - továbbá még az úrbéri minéműségű, de földesúri szabad rendelkezés alá többé nem eshető földektől, habár azok kiváltságos (:privilegiális:) vagy szerződési (:contractualis:) helyeken bíratnának is: a' közadót fizessék meg; végre mindazon jobbágyföldek, mellyek az úrbér behozatalakor az úrbéri laistromokba beírattattak ugyan, később mindazonáltal a' felsőbb helyek vizsgálatán is keresztül ment úrbéri rendes per útján kívül - akár a' népes helységekben, akár a' pusztákban, földesúri magános használatra 121
