Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

emléktáblát helyezett el a város, a tulajdonosok - Weinberger Márkusz és Weinberger József - beleegyezésével. IV. B. 1251. I903. No.210. 225. 1903. május 22. Sátoraljaújhely Zemplén Vármegye Törvényhatósági Bizottságának ülése eluta­sította Sutay Ágoston és társai kérvényét, akik azt akarták, hogy Sátoraljaújhelyben az ifjúsági önképző kör Kossuth La­jos nevét vegye fel. Bemutatták az asztaltársaság alapszabá­lyát, de a bizottság nem hagyta jóvá és nem terjesztette fel a belügyminiszterhez. IV. B. I25I. 1903. jkv. koh.-p. 226. 1904. március 8. Budapest Az Ifjúság Országos Kossuth Gyászünnepségének Rendezősége felkérte Zemplén vármegye alispánját, hogy a Kossuth Lajos halálának 10. évfordulójára, március 20-ára Zemplén vármegye képviselőket küldjön a központi ünnepségre. Megküldték az ünnepi műsor programját és kérték, hogy Zemplén vármegye dísz­közgyűlésen emlékezzen az évfordulóra. A megkeresés szövege : "Nagyságos Alispán Ur! Ebben az esztendőben: március 20-án lesz tiz esztendeje annak, hogy minden magyar gyászba öltözött és zokogott, mert a Terem­tő, a Magyarok Istene Kossuth Lajost, Nemzetünknek, a Szabad­ságnak, félelmet, megalkuvást nem ismert, töviskoszoruzott Apostolát magához szólította! Tiz esztendő nem nagy idő! Épen elég azonban arra, hogy siró lélekkel lássuk azt a pótolhatatlan veszteséget, mely a se­bekből vérző Hazát, üldözött rokontalan Nemzetünket - a Nagy­nak, a Szentnek halálával érte! Tiz esztendő épen elég arra, hogy lássuk, mennyire árvák va­gyunk Nélküle! Tiz esztendő után is éreznünk kell, hogy haló porának minden részecskéjéből hozzá hasonló hősöknek kell tá­madni. Hősöknek, akik lángszavukkal, rendithetetlen bátorsá­gukkal, cselekvő erejükkel szállanak sikra nagy ügyünkért, a Hazáért, önállóságunkért, nemzeti jólétünkért, a magyar nép boldogsásáért !

Next

/
Oldalképek
Tartalom