Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

Ma válik igévé ama fogadalom, ma - születésének 100 éves fordulója ünneplésével egyidejűleg fogjuk megvalósítani ama határozatot, ma fogjuk leleplezni araz emléktáblát, mely a nagy hazafi saujhelyi lakását megjelöli. Hatvanöt év zajlott le a nemzet felett azóta amikor nagy hazánk fia Saújhelybe lakott, sokat, jót, rosszat élt át azóta a magyar, - de az a szellem, melyet Kossuth Lajos megteremtett és itt maradt közöttünk meg nem változott és mig magyar lesz élni fog! Éljen is, mert csak az a nemzet lehet nagy, hatalmas és erős, amely nagy fiait megbecsüli és tiszteli. Legyen tehát mélyen tisztelt ünneplő közönség, ez a nap, örömnap, ünnepeljük Kossuth Lajos emlékét egy sziwel- lélekkel. Es abban a tudatban, hogy ez úgy van az ünnepélyt megnyitom." Fejes István ev. ref. lelkész imája: "Idők ura, örök Isten! leborulunk előtted, mi a mulandó éveknek gyermekei, hogy imádjunk téged, a te változtathatatlan fel segédben s örök dicsőségedben! Ó! ha az egek is hirdetik zöngésükkel a te felségedet és ha a nap fénye is a te dicsőséged sugarait hinti szét a világban: engedd meg nekünk is, kiknek leikeinkbe oltottad az örökkévalóknak édes vágyát, hogy mi is hirdessük rólad, amit sziviinkben érezünk, hogy a mi emberi életünk világában is, ami mint szép és nemes, mint nagy és fenséges, világít és tündöklik, mindaz tetőle

;

d száll alá reánk az égből, mint lelkednek fénye, mint erőd sugara. -- Világító Ián gok jelennek meg időnként a tüneményes égboltozaton, mint a te vezérlő csillagaid; tűzoszlopok támadnak a levegő égben, mint a te lelkednek villámlásai, hogy útat mutassanak a bolyongó embernek feléd, fel a magasságba, a porból a tiszta égbe, a sötétségből az örök fényességbe, a börtönökből, rablánczokból a szabad boldog élet hazájába! Leborulunk előtted, ó! felséges Isten! mert az eltűnt idők és századok folyamán alátekintettél gyakorta e mi édes hazánkra is, amelyet nekünk bölcsőnkül és síronkul rendeltél. Jóságos, kegyelmes voltál ehez a véren szerzett, vihardúlt magyar földhöz, sok Ínségben, sok nyomorúságban is. Nem volt idő, nem kor amelyben meg nem jelentek volna rónáinkon és bérceinken a te követeid, a te prófétáid, a te apostolaid. Világosságot küld-