Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

melyek 1848-ban megalkottatván, ma állami függetlenségünknek és önállóságunknak alapját képezik. Volt idő, nem is olyan régen, mikor Kossuth Lajos neve volt mindenünk. A hazafiság ingá&iozó hitét a Kossuth nevével támogatta s a nemzet reményteli várakozással nézett a láthatáron túl azon messze táj felé, hol őt lenni sejté s honnan a legcsekélyebb hir, a hir, hogy él, hogy működik, észrevétlenül, mint a madár, mint a szellő költözött egyik helyről a másikra, a vigasz balzsamát csepegtette mindenütt a búsongó s magát elhagyottnak érző szivekbe.... Midőn tehát hálával és kegyelettel emlékezünk meg a szabadságharc nagy apostoláról, lehetetlen, hogy magának a nemzetnek a legnagyobb elismeréssel ne adózzunk... Üdv és béke áraszsza el szeretett édes hazánkat.... Éljen a nemzet ! " IV. B. 1251. 1898. No.436. 218. I90O. április 5. Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely város képviselőtestületi ülésén Dr. Hornyay Béla sürgette, hogy megyei közadakozásból a "vármegye székvárosában Sátoraljaújhelyben" a megye nagy szülöttének, a város hires lakójának, Kossuth Lajosnak állítsanak szobrot. A javaslatot a képviselőtestület egyhangúan elfogadta. A terv megvalósítására egy ,21 tagú bizottság alakult; a tagok között találjuk Dr. Schön Vilmos főorvost, Fejes István költőt, református püspököt, Dongó Gyárfás Géza levéltárost, Ehler Gyula lapszerkesztőt, Meczner Béla későbbi főispánt. L. 212.sz. regesztát.. V. 2071/a. 2.k. No.39. 219. 1901. november 21. Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely város képviselőtestületi ülésén a Kossuthszobor bizottság javasolta, hogy a szobor a város legszebb terén állittassék fel. V. 2071/a. 3.k. No.143. 220. I90I. december 2. Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely város képviselőtestületének ülésén javasolták, hogy a Kossuth szobor a piactéren Kossuth Lajos szüle-