Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

és hogy azok kiknek sorsa elfogattatások alkalmával a törvé­nyek paizsa alól kiragadtatok, soha többé még Biráik előtt sem voltak képessek ki nyerni olly állapotba helyheztetése­ket mellyben hogy törvény állhassanak lenniök kelletik: mi­dőn a Kormány mintegy tettleg is válaszolván alázatos felí­rásainkra, a folyó holnap elején Kossuth Lajosnak Budán /;/ katonai erővel eszközlött elfogadtatása és letartóztatása által czélzatának eltsüggesztő magyarázatot ada: hogy ama köz rettegést gerjesztett pállyátul mellyre leg közelebb in­dult eltérni egyátallyán fogva nem szándékozik. Valóban bal­magyarázatú következetesség és reánk nézve kik a biztosíték— talán állapot rém képeit szengedjük siralmas állhatatosság, mert az éjjeli és bíráskodási titok ünnepélyes fátyola azon ködbe boritott tömlötzök, melybe a szerentsétlen foglyok rej­tettnek a hatalommal egyes személyek ellen intézett lépések... a biztosan nyugovó Polgároknak lakhelyeit fegyveres kézzel éjszakának üdéjén meg lapni, kivételes biráskodást rendelni és mindezek által a Haza köz és tsendes meg elégedését fel­háborítani szükség volt, feleljenek azok, kik Felségednek e­zen nyugtalanító sérelmes lépéseket tanátslották. Mi különö­sen Kossuth Lajost illeti Vármegyénk és ezek között Mink ér­dekesnek tartván tudni, mi érzeménynyel fogadtatik a köz ügy más törvényhatóságokba mint a rendes hivatalos levelezés uty­tyán tsak igen késő és igen általánosan értheténk meg Kossuth Lajosnak a privát levelezés utján Írásban meg jelent tudósítá­sait annál örömestebb láttuk mivel éppen ő volt az, aki a leg­közelebbi Ország Gyűlési Tanátskozások folyamatárul negyed fél évig közmegelégedéssel és nem gátolva Országgyűlési hasonló le­velezéseiben igen pontos jegyzéket közle. Későbben a privát Személyek szabad levelezéseit és alkotmányunkkal öszve szöve­tett nyilvánosságot tapasztalván meg sértve lenni, Kossuth La­jos levelezéseinek kétszeres eltiltásában a szabad levelezhe­tési jogot és a nyilvánosságot pártolandók Otet annak folyta­tására végzésünk által meg bíztuk nem győződhetvén meg afelől, hogy az mi az Ország Gyűlése alatt törvénytelennek nem tarta­tott, azonkívül eJ.tiltassék, és nem egyezvén meg abban, hogy privát levelezések ha külömben vétket nem foglalnak az 1723­ik évi 59-ik Törvény Czikkely ellenére korlátoltathassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom