Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)
gása" ügyében. Határozat született, hogy felirást készítenek ez ügyben a királyhoz és a nádorhoz. A felírásokat 1. l68.sz. alat t. IV. A. 1001/h. Loc.320. No.1995. I65. I836. november 7. Balassagyarmat Nógrád vármegye közgyűlésének határozatát megküldte Zemplén vármegyének, melyben kérte Kossuth I^ajos ügyének pártfogolását: "Köz megi 1 letődéssel, sőtt aggodalom tellyes szomorú érzéssel értették a Tekintetes Rendek Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége Ország Nádora és különösen Kossuth Lajos folyamodása tartalmábul ezen levelezési közlekedés tárgyában Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége Ország Nádorához folyó esztendő 1064-ik sz. alatt intézett bizodalommal tellyes felírásoknak sikeretlen létét, annyival is inkább mivel ezen levelezési tudósitások megszüntetésére czélzó eddig történt intézkedéssek helyességét fent tisztelt Cs. Kir. Fő Herczegsége Ország Nádora válasza a leg felsőbb rendelések tellyesitésen alapitya, holott egy alkotmány oltalma alatt lévő Nemzetre tsak a törvény rendeleti áraszthatják boldogitó mivoltokat az emiitett leg felsőbb rendelések által való hazánk kormányozása külömben is alkotmányi törvényeink nyilvános kijelentése mellett tiltva lévén. Mire való nézve Ő Cs. Kir. Fő Herczegsége Ország Nádorának alkotmányunk által nem esmért leg felsőbb rendelésekre való hivatkozásából eredő aggodalmaknak óvás gyanánt leendő különös felterjesztését azon óhajtások nyilvánositásával rendelték el, hogy valamint a Fő Méltóságú Kir. H.M.Tanáts úgy Cs. Kir. Fő Herczegsége is jövendőre nemzeti nyelven szerezendő válaszát a Tekintetes Rendeknek meg küldeni méltóztasson. Egyébb eránt ezen fent érintett levelezési tudósitások mellyek az egész leg közelebbi ország gyűlésén folyamatja alatt minden aggodalmat okoztató következések nélkül a leg felsőbb helyeken is ismerve, sőt használva szabadon folytatódtak minden keletkező ok nélkül folytatása czélba vett eltiltása a legnagyobb aggodalommal tellyes érzelem megilletődését a Tekintetes Rendeknek annál fogva minthogy az által nem tsak eggyes Polgár tagadhatatlan jussa, de a törvény biztosította nyilvánosság és az
