Seresné Szegőfi Anna: Zemplén vármegyei esküszövegek - Borsodi Levéltári Füzetek 19. (Miskolc, 1983)
Bevezetés
X államhatalom akaratainak végrehajtója. A lakossággal egyetértésben, néha ellenére kell döntéseit meghozni, és lehetőleg úgy, hogy mindenkinek jó legyen. A választása miatt elsősorban a falu, a közösség érdekeit kellene szivén viselni, de megbízatását "bizalmat" a földesúrtól és az államhatalom képviselőjétől is kapott, akik szintén saját érdekük érvényesítését várják el tőle. Az esküszövegekből kiolvasható az a változás, ami évszázadok során a "bírói tisztségben" végbement. Kezdetben egy bíró volt, később a falvak lélakszá- mának növekedésével lett: főbíró, biró, törvénybiró, nemesek bírája /hadnagy/, vásárbiró, borbiró, de a kezdeti adószedői, városgazdái, katonai beszállásolási stb. munkákat is régen a biró látta el, egymagában, esetleg "kisbirói" segédlettel. Ebből az egy tisztségből nőtt ki a fent felsorolt 8-10 hivatal, és már a 18. század során külön-külön szabályozott és fizetett "hivatallá" alakult. A korai 16-17. századi falusi biró tisztsége, hatásköre nagyobb volt, de a feudalizmus kötöttségei miatt nehezebb is, mert vagy sorsos- társainak, vagy a földesurának lehetett jó, de egyszerre mindkettőnek nem, mert vagy "a helység díszét, előmenetelét, jussait védelmezte, jövedelmét gyarapította" vagy pedig "a földesuraságnak teljes engedelmességgel, ... nemes vármegye rendeléseihez mindenkori tántoríthatatlan hűséggel" volt kénytelen szolgálni. A korai bírókban a földesurak olyan embert akartak, akik a falu közösségével szemben is az ő érdekeiket képviselték, mindig ilyen embert jelöltek és "választattak" meg bírónak. Ez sok ellenállást váltott ki, és hiába voltak kedvezmények pl. a biró nem adózott, mentes volt a beszállásolás terhétől stb. mégis csak "parancsszóra", "sorra járt" a biróság, nem önként vállalt tisztségként. Alig volt biró, aki újat húzhatott a hatalom szavával, erejével. Hasonlóan, részletesen lehetne értelmezni, vizsgálni akármely más tisztséget, a hajdú, tizedes /decurio/, nemesek hadnagya, vagy a Hcgyaljára jellemző "hivatalokat", mint a factor /borügynök, üzletkötő/ vagy hegybíró /magister promontorii/ munkáját, kötelességét. Az állami, közigazgatási tevékenység, a gazdasági élet fejlődése, alakulása sok új tisztséget teremtett, mint ahogy az egy falusi birói hivatalból a századok során 8-10 hivatal lett, ugyanígy vált el sok megyei tisztség is egymástól, sőt a gazdasági élet, a feladatok vagy a felügyeletek eLlátására új "mesterségek" jöttek létre, ilyenek pl, árvagondnok, éjjeli, nappali strázsák, őszi,
