Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

csati, mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki, ricsei, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói, tokaji járás. A felsoroltak közül 1952-ben megszűnt a tokaji járás, 195ó"-ban a ricsei és a sárospataki járás, 196l-ben a putnoki járás, 1962-ben az abaújszántói és a szikszói járás. 198l-ben változást jelentett a mezőcsáti járás nevének leninvárosi járásra változtatása és a járási székhely Leninvárosba történt áthelyezése. A tárgyalt időszakban megváltozott a járások és a beosztott községek viszonya is, a tanácsi munkában a megszűnt járási tanácsok és a helyettük alakult járási hivatalok nem azonos hatáskörrel működtek. A járások változásánál kell megemlékeznünk a városkörnyéki községek szervezéséről is, bár a városkörnyékiség tartalmában nem azonos a járások hatósági feladatainak automatikus átvételével, hanem annál magasabb rendű együttélési forma, mégis a járási igazgatás helyére lépett, igy itt kell tárgyalnunk. Megjegyzendő, hogy a városkörnyéki községek önálló tanácsukat megtartják, jogállásuk változatlan marad. 1982-ben a városkörnyéki községek: Miskolc körzetében: Alsózsolca, Felsőzsolca, Kistokaj, Mályi, Szinnabesenyő Kazincbarcika körzetében: Bánhorváti, Nagybarca, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Vadna Ózd körzetében: Bánréve, Domaháza, Hangony, Kissikátor, Sajónémeti, Sa j ópü s pöki Sátoraljaújhely körzetében: Alsóberecki, Felsőberecki, Károlyfalva A járások változásokkal egy szinten kell megemlékeznünk Miskolc város kerületi igazgatásának változásáról is, melyet részleteiben nem tárgyalunk a kiadványunkban csupán függelékben közöljük a kerületi határok változásait. A kerületi határvonalaktól függetlenül alakult a kerületi tanácsok illetve a kerületi hivatalok feladatkörének változása. A negyedik csoportban kell megemlékeznünk a területi igazgatás legalsó szintjén helyezkedő települések, a városok és községek jogállásában 1950 óta bekövetkezett változásokról. A változások egyrészt a tanácstörvény módositása során illetve az új tanácstörvények életbelépésével érintették az egyes településeket. Ezek közé tartozik 195^-ben a városi tanácsok felügyeletének rendezése; Miskolc város ekkor kapott megyei jogú városi státur.zt, s igy kikerült a megyei tanács hatásköre alól, közvetlenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsának alárendeltségébe utalták. Ugyanebben az évben a megye többi városa járási jogot kapott, azaz a járási