Hőgye István - Seres Péterné: Árszabások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 12. (Miskolc, 1980)

BEVEZETÉS (HŐGYE ISTVÁN - SERES PÉTERNÉ)

Fi E V E Z E T É S Kiadványunkban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár ira­taiban fellelhető árszabások /korabeli latin szóval limitatio/ katalógusszerű gyűjteményét adjuk közre. A gyűjtemény időkere­tét /l625~l849/ az első források keletkezési éve és egy nagy történelmi korszak vége adja. Az összeállítás a kutatók szolgálatába állított levéltári segédletek közé tartozik, úgynevezett tematikus segédletfajta, A kiadását főként az iratanyag gazdaságtörténeti forrásér­téke indokolta. Hosszú ideig az önkormányzati szer-vek, a megyék, városok határozták meg a vásárokon és egyéb elárusító helyeken forgalomba kerülő cikkek árait. Az 1824. december 21.-én kelt 3158I. sz. helytartótanácsi rendelet a kézművesek árúinak helyi árazásától eltiltotta a megyéket. A feldolgozott forrásanyag igy két részre oszlik,, 1824-ig valamennyi forgalomba került árú szerepel az iratokban, ezt követően pedig az élelmiszer, első­sorban a hús árának meghatározása a túlnyomó. Az árszabások tanulmányozása elengedhetetlen a céhes kézmű­ipar történetére vonatkozó kutatásoknál. Tájékoztatást adnak ugyanakkor az életmód, az öltözködés történetének kutatásához is azzal, hogy az egyes iparágakban előállitott termékeket rész­letesen közlik, sok esetben a méretekkel és a felhasznált nyers­anyag mennyiségével együtt. A kézműiparban előállitott termékek mellett az élelmiszer cikkek árszabásai is nagyjelentőségűek, s nem elhanyagolhatók a napszámbérek árszabásai« Különösen ér­tékesek a hegyaljai szőlőmunkások bérére, kádárok termékválasz­tékára, vásári helypénz, hid- és réwámokra vonatkozó források. A gyűjtőmunka során a Borsod megyei és Miskolc városi levél­tári,estből föltártuk a közgyűlések árszabások megalkotásával foglalkozó iratait, A gyűjteményben nem szerepel Miskolc város ­iratai közül a IV.A.I5OI/I. jelzésű, Piaci élelmiszerek limita-

Next

/
Oldalképek
Tartalom