Román János - Tóth Endre: Mária Terézia-kori úrbáriumok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 5. (Miskolc, 1977)

BEVEZETÉS (ROMÁN JÁNOS)

- VT jellegzetesebb irat típusaként vettük elő az urbáriumokat. Nem tudtunk kitérni tehát, bár sok tekintetben célszeríf lett volna, az úrbérrendezés egyéb irattípusaira, az előkészítő iratokra, amelyeket azonban feltalál a kutató, sok esetben az urbáriumok mellett. A 279 adatsorból álló,, azaz helységre vonatkozó, urbáriumok jegyzékét a Levéltári Füzetek formátuma miatt négy-négy oldalra bontva közölhettük. Az adatsorok első rovata, a sorszám ezért mind a négy oldal on ismétlődik, azaz a sorszám teszi lehetővé az egyes adatsorok egybeolvadását• Az adatsorok tartalmazzák egyfelől az úrbéri tabellák rovatösszesítésének adatait, másfelől az urbáriumról leolvasható egyéb adatokat, amelyek közül a közigazgatási beosztásra vonatkozókat változtatás nélkül hagytuk. Az adatsorok rovatfejeit az úrbéri tabellák rovat megjelöléseihez képest általában lényegesen egyszerűsítettük. Az adatsorokban a hiányzó, vagy megállapíthatatlan adatokat a rovatba helyezett nyugjellel jelöltük. Helyenként, főként a tabella hiánya miatt, egész sorok maradtak hiányosan. A helysógsoros abc rendbe szedett adatsorok második rovatában szereplő helységnév alakra s helyesírási szempontból megfelel az urbáriumon található változatnak. Ezek a változatok csak kisebb részben felelnek meg a jelenlegi közigazgatási beosztás szerinti változatnak, ezért adjuk a kiadvány végén a helynevek mutatóját, amely az 1967. évi helységnévtár szerinti változatok rendjében utal az adatsorok sorszámaira, ezért a kutatónak célszerű* a tájékozódást a mutatóval kezdenie. Az adatsorok rovatait, részben helyszűke, illetve helykihasználás érdekében, részben az adatok bizonytalansága miatt néhány helyen az úrbéri tabellákéhoz képest csökkenteni kellett. így a szántóföld ós rét terület kimutatása mellől elhagytuk a község használatában levő területre vonatkozó adatokat, mert sok helyen