Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 2. (Miskolc, 1971)

BEVEZETÉS

kiadásra előkészítése n levéltár tervmunkája. keretében folyamatban van, mielőbbi közreadására fogunk törekedni, A helytörténeti, kutatások tárgya és menete szempontjából fÍgyelemboveendőnek tartjuk legelőször azt a körülményt, hogy a térképek eredeti összefüggéseikből kiszakadva, külön gyűjteményekként kezeltetnek és hogy az eredeti összefüggés felderítése, különösen a T— térképek vonatkozásában, legtöbb esetben lehetetlen, de még az U—térképeket is, amelyeknek pedig fondbeii hovatartozása többnyire megállapítható, célszerűbb csak a kutatást kiegészitő anyagként kezelnünk. Röviden szólva, ami formailag nem rekonstruálható, a kutatás során és eredményeként végül tartalmilag egybehangzik és kiegészíti egymást A bérképek eredeti rendeltetéséből és jellegéből következőleg a helytörténeti kutató azokat elsősorban az agrártörténeti kérdések megoldásához veheti segítségül. Ez a segítség azonban mind a feudális, mind a. kapitalizmus kori agrártörténet legjelentősebb időszakaira nézve mutatkozik, nevezetesen a Mária Terézia féle úrbéri reguláció és az I850 után, a parasztbirtok kialakulása, kapcsán lefolyt úrbéri tagositási, elkülönözési peres eljárások kérdéseiben. Legvégül tanácsképpen csupán annyit, hogy a helytörténeti kutató a kutatómunkát ne a térképekkel, hanem az iratokkal kezdje, mert a fellelhető teljes levéltári forrásanyag ismeretében minden bizonnyal másként értékeli majd a. térképek mondanivalóit. Román János