Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
zott tőrt. Azonos keresztnevük miatt nehéz azonosítani az apát és fiát, így nem tudjuk, hogy az 1659-ben feltehetően még élt idősebb András,27 esetleg fia, ifjabb András felesége volt-e 1642-ben Fáy Erzsébet,28 akinek első férje Basó Farkas volt. Basó Farkas 1640-ben még élt, de 1642-ben már özvegyeként és új férje, Zákány András oldalán említik Fáy Erzsébetet.29 Ha özvegy Basóné Fáy Erzsébet az ifjabb András felesége lett, akkor idős Zákány András fia 1610 és 1620 között születhetett, valószínűbb azonban, hogy Fáy Erzsébet az idős Andráshoz ment férjhez. A három fiú közül András és István megélte a felnőttkort, András fivérét, Istvánt Stenczel Anna végrendelete is említi. Ifj. Zákány András 1620 körüli születését valószínűsíti, hogy az apa és fia közötti „őrségváltásra" az 1650-es években került sor, ifjú Zákány András 1661-1665 között viselte az alispáni tisztet,30 de már 1660-ban Szepessy Pállal, a Wesselényi-féle összeesküvés későbbi résztvevőjével együtt őt küldi a vármegye Tokajba, hogy a nemesi felkelésről a nádorral tárgyaljon. Ifj. Zákány András 1662-ben ugyancsak Szepessy Pál oldalán borsodi követ Pozsonyban, s ketten vettek részt 1663-ban a kassai főkapitány beiktatásán is. 1665-ben alispánként Szepessy Pál, Fuló Miklós és Istvánffy Mátyás kíséretében Kassán tárgyal a nádorral.31 Apja, id. Zákány András ekkor már feltehetően nem is él. Egyébként a Wesselényi-mozgalomban Zákány András is részt vesz majd, 1671-ben konfiskálják szendrői házát az összeesküvésben való érintettsége miatt. Apa és fia generációs váltásának tanúi a református egyháznak adományozott úrasztali edények feliratai is. Idős Zákány András, és felesége, Puki Ilona 1633-ban egy háromliteres ezüst kannát, míg ifjú Zákány András és Stenczel Anna 1665-ben egy kisebb úrvacsorái kannát adományoz az eklézsiának.32 A Zákányok és a Rákócziak kapcsolatának kezdeteit talán Szend- rőn kell keresnünk, egyébként Szendrő és Lorántffy család kapcsolatára, amely mind ez idáig homályos kérdés volt a 17. századi Felső- Magyarország históriájában, több adattal rendelkezünk. Feltűnő, hogy a szendrői róm. kát. plébániatemplom egyik másodlagosan beépített, reneszánsz ízlésű ajtókeretére a Lorántffy-címerből ismert le27 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/d 34. k. Zákány 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 153. k. 420. m B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/d 34. k. Zákány 30 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/d 34. k. Zákány 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 153. k. 490., 495., 500., 505. 32 GYULAI Éva 2002. 214., 219. 86
