Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. Az Ományi család

megyén könyörgött volt Ományi András, hogy Perényi uramhoz vá­lasztanának az jószágért. Ezért engemet választottak vala Perényi Péterhez, az szolgabíróval Járdánházi Antallal. Az könyörgést meg­hallgatta, hogy könyörgénk az Pusztavisnyóért a vármegye képében, de Perényi Péternek úta vala, a hajóba iile, által mene az Bodrogon. Minekünk pedig erre semmi választ nem tőn." Ományi András Perényit személyesen is megkereste: „Perényi Péter megígére Omány Andrásnak, de monda Benkovics Miklós: vagy ígéred vagy nem, de bestye kurvafi hagyja." Szabó Benedek job­bágy erre így emlékezett: „Benkovics Miklósnak Perényi Péter meg­hagyta, hogy az Elej földet, réteket megengedje Ományi Andrásnak, de Benkovics mondá: Kurva legyen az anyám, ha megengedem, az még én tiszttartó leszek. Azután énmiattam még a várat is nekiadja." Amikor a visnyóiak megtudták, hogy Perényi visszaadja az Ományiaknak a birtokot, ők kezdtek könyörögni az úrnak a földért, amit jelenleg ők használtak, de elutasítást kaptak: „Polgárok, az Vár­megyének nem azért esküdtem, valamely szegény nemesembertül elfoglalnám, hanem ugyan kibocsájtom kezembiil, és Ományi And­rásnak megattam. Mondá erre Benkovics: Még én tiszttartó leszek, kurva legyen az anyám ha megbocsájtom!" Más tanú szerint ezt mondta: „Uram, ha nagyságod odaengedi azt, hát bár Dédes várának az egyik tornyát engedje oda..." Ományiék így hát nem minden buktató nélkül kapták vissza jogos tulajdonukat. 1561 előtt, Kávási László tiszttartóságában még mindig a dédesiek hordták be innen a termést. Félelemmel ugyan, mert kény­telenek voltak a munka közben őröket állítani, és az úr is rájuk figyelt a várból, nehogy Ományi András hívására Balassa Zsigmond katonái rajtuk üssenek Diósgyőr várából.70 Az üggyel nem szoros összefüggésben, azt is megemlíti Beke Má­té dédesi jobbágy, hogy 1515-ben Ományi Tamás és László megvette Kazai Gyula Detrétől 1000 aranyért Nekézsenyt.71 Igaz némileg eltor­zítva adja már elő a történetet a fél évszázados távlatból: „... azt is tudom, hogy atyámhoz hoztanak egy ládában kilencszáz forintot, és vivék Omány Lászlónak, minthogy Gyula Dettrától e felől megírott pénzen megvette volt.. ,"72 70 B.-A.-Z. M. Lt. XIII-25. Fs. XXXV. No. 11,12, 71 OL. Dl. 22668 72 B.-A.-Z. M. Lt. XI11-25. Fs. XXXV. No. 11. A tanúvallatás közben a következő föld­rajzi nevek hangzanak el: Elej föld, Elej rét, Szalonka, Szalonka berke, Közép völgy, 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom