Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
uram és én kezünk között megmaradtanak és mostan is megvadnak, azokrúl, hogy az én holtom után megemlített édes hitvös uram és vér szerint való atyámfiai között végette valami villongás és veszekedés ne támadhasson, jó elére szabad akaratom és jó lelkem ismereti szerint minden kénszerítés kívül illyen rendelést és dispositiot teszek, az mint ide aláb[b] következik: Elsőben is nemes Erdély Országában nemes Kolos vármegyében lévő Boss és Sarkőz nevű falukban, az melly részjószág rajta lakos jobbágyokkal és azoknak határiban lévő örökségekkel együtt néhai Vicéi Antal bátyám halálával reám szállottának, azokat és ismét ugyanazon vármegyében az Fenesi és Hoyai határban levő és általam békességessen bírott szőlőket (a Felső Fíoyai szőlőn kívül, mellyet hagyok Sztenczel András atyámfiának, mivel hogy édes uram ő kegyelme mostan Erdélyben való létében az Also Fíoyai szőlőt Sztenczel Ferenc atyámfiának adta) hagyom az én testvér atyámfiainak, nemzetes Sztenczel Andrásnak és Ferencnek illy conditioval, hogy azokat holtom után egymás közötlt] egyenlőképpen megosztván, magok és utriusque sexus48 maradéki és successori örökössen bírhassák. Másodszor. Ami kevés arany és ezüst marháimat concernálja49. Az elmúlt há- borúságos és siralmas bujdosó üdőkben és esztendőkben minemü számkivetésre jutott vala mind magamnak, s mind édes uramnak mind az pogány ellenség, s mind penig Erdély gonosz akaróinak miatt állapotunk, magok jól tudják az én vér szerint való atyámfiai, melly siralmas állapotunkban minemű nagy próbán és szerencsén, s melly nagy félelemmel és rettegéssel, éjjeli-nappali nyughatatlanságuklkjal, fáradságunkkal és szüntelen vigyázásunk[k]al tartottuk légyen meg édes urammal együtt, mint ollyan veszedelmes üdőben az ellenség miatt csak azt is, az ki kicsiny marha kezünk között megmaradott, akarki is könlnjyen megítélheti, hogy csaknem ollyban esetit], mintha ujjonnan kerestük és szerzettük volna, megemlékezvén mégis mindezekben az állapatokban az én megnevezetlt] egytestvér atyámfiairúl, noha mindazokban az keserves üdőkben is Isten után édes uramon és férjemen kívül senki sem volt oltalmom, védelmezőm és gyámolom, nem akarám mindazáltal, hogy megírt atyámfiai kevés ezüst marháimbúl részetlenek legyenek, hanem hozzájok való jó indulatombúl és atyafi szeretetembűl ez aláblb] nevezetesen megírt ezüst marháimat és portékáimat, úgymint: Vagyon egy kisded szabású kívül-belől aranyas vastag ezüst kannám, mintegy másfél iccés. Item egy fejír ezüst pohárom, belől aranyas, ki régen Bekel Imre atyámfiáé volt, ki is vagyon egy iccés. Item. Vagyon egy kívül aranyas lábas, fedeles pohárom, az mellynek az külső oldalán szarvas képek vadnak belőlle kiverve, az fedele megromladozott, kinek is az sugarán vagy lábán ezüst függők vadnak. Vagyon item más egy kisseblbjszerű kívül aranyas fedeles lábas pohárom, kinek az fedelének az tetején egy ember áll. 48 (latin) mindkét nembeli 49 (latin-magyar) illeti 95
