Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
Ezen felül szőlőkkel is rendelkezett, mégpedig a szintén Kolozs vármegyében található Alsó- és Felsőhója42, valamint Fenes (Szászfenes, ma: Flore§ti, Románia) szőlőhegyén. A Kolozs megyei birtokok a végrendelet szerint Stenczel Anna Erdélyben maradt fivéreire, András és Ferencre szálltak, erről egyébként már Zákány András is megállapodott sógoraival erdélyi útján. Stenczel Anna 1666-ban kelt testamentuma fontos művelődéstörténeti forrás is, nemcsak azért, mert egy nő végrendelete, s ez sokkal ritkább, mint a férfiaké, hanem, mert két férje révén az erdélyi és felső-magyarországi református akadémiai és egyházi, valamint nemesi elit tagja volt. Ennek bizonyítéka magyar nyelvű testamentumának bevezető, hitvallást tartalmazó része, amely irodalmi igénnyel fogalmazza meg a korabeli protestáns lelkiség és kegyesség legfontosabb hittételeit. Ez természetesen a lejegyzőknek és a végrendelkezés tanúinak, köztük az egyházi irodalomból is ismert Köleséri Sámuelnek is betudható, akik feltétlenül segíthettek a német anyanyelvű szász származású asszonynak gondolatai formába öntéséhez, ez azonban csak erősíti a Stenczel Anna igényességéről mondottakat. A testamentumnak nem maradt fent eredeti, a tárnák által aláírt és lepecsételt példánya, a Borsod vármegye levéltárában őrzött példány azonban írásmódja alapján mindenképpen korabeli, amelyet feltehetően a levéltár számára másoltak még a végrendelkezéssel egy időben, amikor a testamentumot a vármegyének hitelesítésre és pecsételésre átadták. A 13 oldalas irat különlegesen szép és gondos írással, feltűnően jó helyesírással készült, az első sort és fejezetek kezdő szavait a betűk megnagyításával emelték ki. A végrendelet rendelkező részét a Borsod vármegye jegyzőkönyvébe is bevezették, s erről a 18. században a levéltár aktái számára másolat is készült, amelyet a rendezésnél a korabeli másolat mellett helyeztek el.43 A végrendelet valódi forrásértékét azonban Stenczel Anna ékszerei és ötvöstárgyai felsorolása adja. Az aranyozott ezüst és ezüst edények feltehetően erdélyi (szász) ötvösmunkák, amelyeket a végrendelet tanúsága szerint igen nehéz volt megőrizni a háborús idők viszontagságai között. Az ötvöstárgyak zöme pohár és serleg, de van kanna és palack is, van köztük vésett vadászjelenetet ábrázoló darab, több fedeles serleg és kanna apró plasztikával, fegyveres alakkal vagy 42 Hója = kolozsvári szőlőhegy « B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 8. köt. 239. skk.., IV/A. 501/c II. I. 3 90
