Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában

A másik Bocskai levél 1606. november 17-én, nem sokkal a fejedelem halála előtt íródott. Ebben értesíti a vármegyét, hogy a megye küldöttje, Ungváry Mihály átadta a vármegye levelét, amelynek tartalmát és szóbeli üzenetét megértette. írt is ezért mind a pataki udvarbírójának, mind a liszkai dézsmásának, hogy a nemességet igazságában és szabadságában meg ne háborítsák. E mellett Ungváry Mihály által más dolgokat is megüzent élő szóval, amelyeket bőségesen megérthet ez által a megye. A fejedelem e levelét 1606. november 21-én tárgyalta a vármegye közgyűlése, ami kiderül a levélre írt egykorú regesztából: "Hogj az eo felsege dezmassj az Nemesektul kevan- tak az Privilegioni productioiat Zeoleieknek Zabadsagarol arról való Kegyjelmes Vala[z?] eo felsegenek".23

Bár az 1606-os megyegyűlési jegyzőkönyv elveszett, azonban fennmaradt Zemplén vármegye, 1606. november 21-én Zemplén mezővárosában keltezett válasza az Archivi Comitatus Zempliniensis Historicorum Tomus c. sorozat 12. kötetében. Ebben leírták, hogy a vármegye az elmúlt napokban megkereste a fejedelmet azzal a panasszal, hogy Bocskai dézsmásai a nemességtől kérik a szőlőjükről szóló privilégiumaik bemutatását, amely miatt kérték, hogy ne engedje ezt, mert az ország törvényeivel ellentétes. Panaszlevelükre megérkezett a fejedelem válasza, amelyet fent ismertettem. Ugyanakkor egy hasonló ügyben, Hegedűs Máté fia, Hegedűs Miklós dolgában az a válasz született a fejedelmi tanácstól, hogy a tiszttartó előtt

jegye alá Kazinczy Ferenc feloldásképpen odaírta, hogy „Bocskay István, Erdélyi Fejedelem" A levelet egyébként látta és tartalmáról rövid kivonatot készített Bunyitay Vince (Sátoraljaújhely, 1837. január 11. - Nagyvárad, 1915. március 26.), Sátoraljaújhely szülötte, neves egyháztörténész, az MTA levelező tagja, nagyváradi kanonok, majd később címzetes püspök. Sátoraljaújhely Lexikona. Szerkesztő: KOVÁTS Dániel. Sátoraljaújhely, 2001. 60-61.

23 A korabeli regeszta arra utal, hogy Bocskai, akinek ekkor a sárospataki uradalom a birtokában volt, az uradalom szőlőbirtokain a nemesek számára adómentességet adott. A fejedelem egyébként rokonságban állt a Dobó családdal, ezért tartott igényt az uradalomra. IV-A. 1001/b. Kazinczy-féle „Autographa Flungarorum". Fasc. 158. No. 254. Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelmének, a székelyek ispánjának levele, melyben értesíti a megyét, hogy utasította sárospataki udvarbíróját, és liszkai dézsmását, hogy a nemességet igazságában és szabadságában ne háborgassák. Kassa, 1606. november 17. E levélen is megtalálható Kazinczy Ferenc fent említett feljegyzése, valamint a Bunyitay által készített regeszta. DÉTSHY Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, 2002.127-129.

67