Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában
Oláh Tamás A Bocskai-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában A 400 évvel ezelőtti Bocskai-felkelés zempléni eseményeiről a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárában, az egykori Zemplén vármegye levéltárában sok forrás található. Levéltárunkban, amely ma már nem csak az egykori Zemplén vármegye, hanem a Zemplén és kis részben a történelmi Abaúj és Szabolcs vármegyék településeinek, területi szakigazgatási szerveinek, oktatási intézményeinek, gazdasági szerveinek, történelmi családjainak, stb. iratait őrzi, a legtöbb forrás a nemesi közgyűlések jegyzőkönyveiben, az ún. Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratokban, azaz a 16-18. századi vármegyei közigazgatási iratokban és a vármegyei törvényszék irataiban olvasható. Ezek mellett kisebb számban vannak a felkelés korából származó iratok Zemplén vármegye vegyes közgyűlési irataiban, Tokaj és Tárcái irataiban, a családi levéltárakban, és a levéltárunkban őrzött címeres nemeslevelek gyűjteményében. Ezekből szeretnék néhányat ismertetni a teljesség igénye nélkül, hiszen szerencsére sok 16-17. századi iratot őrzünk annak köszönhetően, hogy a vármegye legnagyobb része nem tartozott a török hódoltság alá és a Elabsburgokkal szemben a királyi Magyarország területén folytatott küzdelmek sem okoztak teljes pusztulást az iratokban. A Habsburg és a török hadak a 15 éves háború során nagyon nagy károkat okoztak az ország lakosságának. Az átütő siker nélkül vívott, lényegében eldöntetlen háború pusztításai, amelyek nemcsak a török elleni háború frontvonalát, hanem a történeti Magyarország teljes területét érintették, hozzájárultak a Habsburgokkal szembeni elégedetlenség növekedéséhez, amely a Bocskai-felkelés egyik oka volt. Mind emellett az udvar centralizációs törekvései és a részben ezzel, részben a háborús kiadások előteremtésével összefüggő kamarai birtokfoglalások, valamint az erőszakos rekatolizáció is fokozták a társadalom elégedetlenségét, amely már igen erőteljes volt, azonban Bocskai István föllépése kényszerítette rá a Habsburgokat magyarországi politikájuk megváltoztatására.1 1 Magyarország története 1526-1686. (Magyarország történeti tíz kötetben) 1. kötet. Főszerkesztő: PACH Zsigmond Pál. Budapest, 1985. 653-764. UJVÁRY Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között" (Magyar história.) Budapest, 1984. 35-117. 60
