Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Radics Kálmán: Hajdúvárosi igazgatás a Kerület megalakulása előtt
állapította meg a városok önálló joghatóságának körvonalait. A tanács és a kommunitás volt a helyi önkormányzat legfelsőbb szerve. A város élén a főhadnagy elnöklete alatt működő kommunitás állt, amely közgyűléseket és tanácsüléseket tartott. Hatásköre kiterjedt a statútumalkotásra, a végrehajtó szervek és tisztségviselők kijelölésére, az ügyek ellenőrzésére. A 17 század végére már fejlett autonómiával rendelkező hajdúvárosokban a magisztrátus legfontosabb feladati közé tartozott a földbirtoklás és határhasználat rendjének szabályozása Hatásköre később a Hajdúkerület és a központi kormányhivatalok centralizációs törekvései miatt lényegesen csökkent. Elsősorban a központi utasítások végrehajtó szerve lett, önálló statútumalkotó jogköre leszűkült. A közgyűlésben a laikus esküdtek hatásköre csökkent, a hivatali szakemberek szerepe pedig lényegesen megnövekedett. A második hatósági szerv a városi tanács volt, amelynek feladatköre a kisebb bírósági ügyek intézésére korlátozódott és csak a 19. sz. első éveitől kezdve intézett a szenátus polgári ügyeket is. A városi tanács mindenekelőtt bírói szerv volt. A kapitány vagy a főhadnagy elnökletével 2-3 esküdt is meghozhatta az ítéletet, nem volt szükség minden (településenként 12-18 fő) esküdt jelenlétére. A döntés valószínűleg a hajdúközösségben kialakult szokásjogon és a Hármaskönyvön alapult. A jogszabályalkotásban is döntő szerepe volt a tanácsnak, maga hozhatott statútumokat, illetőleg részt vett azok megalkotásában. A városban felmerült ügyes-bajos dolgokat a tanács intézte el, ha kellett azonnal döntött, szükség esetén tagjait küldte ki megoldásukra (telekbecslés, határkiigazítás stb.). Általában feladata volt a városon belül a rend fenntartása. A tisztújítások időpontja a kezdeti április 24.-ről november l.-re került át. Ennek során az esküdtek felét minden évben lecserélték, de újraválasztották a hadnagyot és a bírót is. A magisztrátus és a városi alkalmazottak utasításait a tizedesek voltak kötelesek végrehajtani. Városgazda A város gazdálkodásának irányítása a városgazda hatáskörébe tartozott. Munkájában segítette az alpénztámok, az exactorok (adószedők), a város tulajdonában lévő földek, kishaszonvételek inspektorai (bor-, erdő-, szék-, bolt- és pusztainspektorok). A gazdasági ügyek közvetlen ellenőre továbbra is a népszónok (fürmender) maradt, aki egyben a közgyűlés, a közbirtokossági ügyek állandó tagja is volt. 54
