Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Bodnár Tamás: Birtokos nemesség Borsod vármegyében. Az Ományi család
A patakot jobbágyaik a víz közepéig halászhatták, rákászhatták. Amikor Dédes és a hozzá tartozó Visnyó Perényi Péter kezére került, akkor ennek Dédesi tiszttartója Kunovith Ferenc foglalta el az Omá- nyiak kezéből Pusztavisnyót. A tanúk emlékezete itt nem egységes, egyesek Torma Bálint, mások Benkovics Miklós tiszttartóságának idejére teszik ezt. A szilvási jobbágyokat fegyveres kézzel kergette a tiszttartó Pusztavisnyóra, és úgy hordatta el az Ományiak szénáját. Ományi László többször csak erővel tudta visszaszerezni a saját földjéről elhordott takarmányt. A területen a birtokosok pallosjogukat is gyakorolták, ez derül ki Ományi László fenyegetőzéséből: - „A víznek innenső partján ne kapjalak, hogy rákásztok, mert bizony elvágatom a fél kezeteket." - int meg egy visnyói jobbágyot. A birtok különállását Visnyótól a legpontosabban a Zsércen lakozó Boros István fogalmazta meg: „...az vízen onnan /Ez alatt a Bán patakot érti./ Nekézseny felől, mind ő bírta mind a szántóföldeket, mind a vizet, rétet Pusztavisnyóit. Ományi László bírta mindezeket." Boros Antal pedig arra emlékezik, hogy „Ományi László és Tamás bírták és rákásztattak az víznek egy felől, másfelől az várhoz tartozók bírták." Boros Miklós, Liptai András jobbágya Ományi András idejére emlékezik vissza, amikor a Szalonka nevű földet szántották és kilencedet adtak András úrnak belőle. A szántót 15-16 ekével művelték meg. A Kétágú nevű erdő, tilalmas erdő volt, innen hordták a fát Ományba, László és András úrnak. Egy nap alatt kétszer fordulhattak a megrakott szekerekkel. A tanúkihallgatás során felidézett eseményeket sorba rakva, a foglalás a következőképpen történhetett: Kunovith Miklós69 vagy Benkovics Miklós mint Perényi Péter dédes vári tiszttartója, Omány- ban a saját házában fogatta el Ományi Andrást és a várba hurcoltatta. Ott olyan ígéretet csikart ki belőle, hogy a vitatott pusztavisnyói részt Dédeshez csatolhatja, és csak ezek után engedte szabadon. Ományi András ezek után a vármegyéhez és személyesen Percnyihez fordult, hogy visszakaphassa a pillanatnyilag Dédeshez tartozó földjét. Járdánházi Kelemen nemes erre így emlékezeik: „...az vár69 Serédi Gáspár szerb zsoldosa volt egykor, majd beházasodott a borsodi nemesek közé, Tibóth lányt vett feleségül magának. 1544-ben már birtokos nemes a megyében. 1549-ben a kácsi pálos kolostort ő égeti fel huszárjaival. /DOBROSSY István: Miskolc tört. II. köt. 113,130, 221./ 36
