Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Tóvári Judit: Európaiság - nemzeti identitás avagy mit tehetnek a közgyűjtemények az azonosságtudat megőrzéséért

aktivitási területeken magyarországi intézményekkel. (Például a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, kereskedelmi és iparkamarákkal, önkormányzatokkal, egyetemekkel, főiskolákkal, stb.)

A hálózatépítés eredményeként 1998. december 1-jén megnyitotta kapuit az Európai Tájékoztatási Központ; információs hálózat, tanulmányi központok jöttek létre és oktatási programok irodái működnek Magyarországon.

Az egyesülés ugyanakkor újabb kérdéseket is felvet, többek között, hogy mennyire lesz európai, vagy nemzeti az Európában élő mintegy 270 etnikai kisebbség azonosságtudata. A problémát a tagállamok különféleképpen kezelik, következésképp különféle reakciókkal találják magukat szemben. (Franciaország például az asszimüáció híve és nem működtet speciális kisebbségi vagy multikulturális központokat).

A Magyar Gallup Intézet 2003-as felmérése szerint1 az Európai Unió polgárainak 85%-a - beleértve az akkor még csak csatlakozásra várókat is - úgy vallotta magát nemzeti identitásúnak, hogy jelentős részük (46%) európaiságáról is hitet tett2. Ahhoz, hogy valaki egy nemzethez tartozónak érezze magát, az elsősorban tudati kérdés. Még az sem mondható, hogy például a közös nyelv az egyik nemzet- alkotó tényező. Elég arra gondolnunk, hogy Kézai Simon, vagy Kálti Márk latin nyelven írták a magyarok krónikáját. Rákóczi Ferenc emlékiratai latin és francia nyelven születtek. Magyarnak tekintjük Liszt Ferencet, aki Magyarországon született ugyan, szülei németek voltak, ő maga nem beszélt magyarul, de annak vallotta magát, amiről a műveiben is ékes tanúbizonyságot tett. A reformkor nagy magyarjai, mint például Széchenyi vagy Szemere Bertalan, akik a magyar nyelv hivatalossá tételéért köztudottan nemcsak szavakkal küzdöttek, naplóikat, magánleveleiket németül és franciául írták.

Valamely nemzethez tartozónak lenni tehát választás kérdése. A kezdeti egy állam - egy nemzet - egy vallás időszakától indulva rendkívül hosszú az a folyamat, amelynek eredményeként az állam a kiváltságos nemzet hatalmi szervezetéből minden polgárának boldo1 A kizárólagos nemzeti identitás az Egyesült Királyságban, illetve Magyarországon és Észtországban a legnagyobb arányú. URL: http://www.gallup.hu/Gallup/release/euro- barometer/030723_identitasl .htm

2 Az egyes országok ettől természetesen differenciáltabb képet mutatnak, például Cipruson és Szlovákiában a legalacsonyabb a csakis nemzeti identitásról vallók aránya (25-25 százalék).

318