Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Dobrik István: Délutáni beszélgetés Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel 1989. március 17-én
felajánlotta, hogy a Kondort állítsuk ki együtt Szalayval, a Szalay kiállításon. Én azonban ezt nem tartom szerencsés dolognak. Annak ellenére, hogy én többször beszéltem Szalay Lajossal és megkérdeztem, hogy mi a véleménye Kondorról.11 Úgy láttam, hogy tetszik is neki, meg még a kedvemért is dicsérte Kondort, akit én a '45 utáni magyar művészet legnagyobb alakjának tartok. De hát ez nem megoldás. Most, mihelyt túl vagyunk egy bizonyos kiállítási munkán, nekifogunk és ezt a Rákóczi út végén, a MÁV Székház közelében lévő nagyon szép házat, amelyik szinte romos és lakatlan, ebből kellene egy Kondor Múzeumot létrehozni. Nem volna szerencsés idehozni a szövetséghez, mert véletlenül jókedvű, randalírozó fiatal vendégművészek esetleg kárt tesznek benne. Szóval ezt semmiképpen nem. De Kondort a magunkénak kell tartani, mert különben elveszi a főváros. Fájó szívvel néztem, milyen szép a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályán az alakuló új Fővárosi Képtárban a Kondor Béla gyűjtemény. A rendezésnek is egy nagyszerű példája. Azután nagyon fontosnak találtam mindig a helyi hagyománynak a gyűjtését. Még mindig nincs elég művészeti dokumentum a volt miskolci művésztelepről. Főleg, ha megnézzük azt, hogy majdnem mindenki, Hincz Gyulától, Szalay Lajostól kezdve Kondor Béláig volt Miskolcon egy-két hónapig, vagy néha még többet is, és vissza is jártak. Ezekről a munkákról éppúgy alig van valami dokumentum, mint például a sárospataki művésztelepről. Az, aki akkor gondnok volt, nem tartotta fontosnak, hogy azokat az esetleg otthagyott munkákat beleltározza, olyan állapotba hozza, hogy dokumentálja a sárospataki művésztelep munkásságát. Visszatérve tehát, a miskolci művészetnek a gyűjtése nagyon fontos. Szerencse volt, hogy a Ruttkai gyűjteményre fel tudtunk figyelni, egy csomó dolgot lehetett beszerezni. Énnekem vágyam az, hogy legyen egyszer egy nagyon szép, nagyon izgalmas, változatosan berendezett Mokry Mészáros szoba. Mert tulajdonképpen Mokry Mészárossal, Muhorayval és a hozzá hasonló emberekkel nagyon gonoszul bántak el már a 30-as évek végén az urbánus művészek, ha szabad így mondanom. Utána pedig az 50-es években Miskolcon ezeket egyenesen ellenségnek és formalistáknak tartották. Pedig egy Mokry Mészáros gyűjtemény roppant izgalmas. Mikor mutatjuk a képtárban 11 Szalay Lajosról írt könyve 1991-ben jelent meg a Herman Ottó Múzeum kiadásában. 313
