Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Dobrik István: Délutáni beszélgetés Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel 1989. március 17-én

Dobrik István „Ennek a városnak nagyon érdekes és jelentős képzőmű­vészeti félmúltja van, és ezt a félmúltat nem szabadna elfe­ledni." Délutáni beszélgetés miskolci lakásán Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel 1989. március 17-én Részlet1 Sárospatakról hazajőve, már régen készültem rá, hogy meglátogatom és egy hosszabb beszélgetésen, magnószalagra rögzítem Miskolchoz kötődő életének krónikáját, visszatekintő véleményét a helyi képzőművészeti életről, a múze­umi munkáról. Mesteremnek tekinthettem, hiszen tanárom volt a Képzőmű­vészeti Főiskolán és 1976-ban többek között az Ö javaslatára keresett meg Szabadfalvi József a Herman Ottó Múzeum igazgatója muzeológusi állást ajánlva az Indiába kivándorolt Hegyi Péter helyére a Miskolci Képtárban, ő volt a miskolci képzőművészeti muzeológia megteremtője, sokunknak tanító­ja, korának mindenről véleményt formáló krónikása. A leírt gondolatai hűen idéznek egy kort, egy múzeumot alapozó hősies időszakot, nem utolsó sorban pedig felidézik tiszteletreméltó személyiségét. Miskolc és Végvári Lajos. Hogyan is kezdődött? Lengyel Balázs irodalomtörténésznek volt egy holland barátja, aki eljött ide egy szuper autón Miskolcra. Bejártuk itt a környéket és én­rám olyan megrázó erővel hatott az egész miskolci táj, hogy azt én nem tudtam feledni. Azóta először mindig ez a természeti emlék, amit akkor szereztem - azt hiszem ez 1937-vagy 1938-ban volt- dolgo­zott bennem.2 1 A magnószalagra felvett beszélgetés jegyzetekkel ellátott, írott és szerkesztett teljes változata, később kerül közlésre. 2 LENGYEL Balázs (sz.:1918) József Attila és Széchenyi díjas író, irodalomtörténész. Az említett időben, 1937-38-ban az Egyetemi Kör és a Márciusi Front alapító tagja, kiáltványok felelős szerkesztője. 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom