Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Olajos Csaba: Adalékok Borsod megye településszabályozásának történetéhez
Olajos Csaba Adalékok Borsod megye településszabályozásának történetéhez Településszabályozás alatt a településfejlesztés érdekében elkészített rendezési terveket az építésügyi szabályzatokat, szabályrendeleteket és ezzel összefüggő teendőket értjük. Az építésügy és településrendezés jogi rendezésének történetében előbb az építésügy szabályozásával, a településrendezéssel csak jóval később találkozunk. Az építés szabályozásával hazánkban a helyi önkormányzatok foglalkoztak, a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szabályrendeletet alkothattak. E korábban statútumoknak nevezett rendeletalkotás joga a városok vonatkozásában a XIV-XV. században fejlődött ki, a törvények és a szokásjog hézagait kitöltő jogforrásként szolgáltak, és nem lehettek ellentétesek sem az egyre több kérdéskört szabályozó megyei statútumokkal, sem a törvényekkel. A kiegyezést követően egyre inkább szükségessé vált, hogy egyes tevékenységeket országos hatályú jogszabályok koordinálják. így elsőként tűzrendészed (3365/1869. B. M. sz. rendelet), azután közegészségügyi (1876. évi XIV. te.), majd útszabályozási (1881. évi XLI. te.) kérdések nyertek országos érvényű szabályozást. Az építési szabályrendeletek értelemszerűen rendkívül eltérők voltak, elsősorban a tűz, árvíz elleni védekezést szolgáló, valamint egészségvédelmi és állékonysági szabályokat tartalmaztak, de esetenként már a településszabályozás témaköréhez kapcsolható intézkedéseket is láthatunk bennük. Borsod megye vonatkozásában is sok érdekes és szép példát találhatunk a településszabályozás vonatkozásában. Borsod Vármegye statútumaiban 1725-ben a vármegye kötelességévé tette a város elöljáróságának, hogy a közegészség érdekében az utcák csinosságára, a vizek tisztaságára egyaránt felügyeljen.1 A vármegye 1781-ben a tűzvészek elkerüléséről intézkedve felhívta a figyelmet, hogy a tűzvész olyan helyeken okozott nagy kárt, ahol a házak nagyon szorosan épültek egymás mellé, és ahol szalma vagy nád tetőkkel lettek ellátva. Utasította a településeket, hogy az ilyen szerencsétlenségek elkerülésére, az építendő házakat csak szilárd 1 B.-A.-Z. m. Lt. IV.A. 501/a. 20. köt. 437.p.-IV.501/g. 1. köt. 113. sz. 244
