Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Petercsák Tivadar: Állattartási adatok a paraszti közbirtokosságok levéltári dokumentumaiban
elpusztult állathoz hasonlót vásárolhat magának.21 Ugyancsak szolidaritást vállalt a vizslási tehenes gazdák birtokossága 1943-ban. 75 fő aláírt egy olyan kötelezvényt, miszerint „akár elhullás, akár kényszervágás" esetén a kárt szenvedett gazdát kárpótolják. A kártalanítás ösz- szegét minden esetben egy bizottság fogja megállapítani.22 A közbirtokosság vezetősége, illetve az elnök, a pusztabíró, mezőbíró a tavaszi kihajtás előtt szemrevételezte a legelőket és gondoskodott azok megfelelő tisztításáról, karbantartásáról. A tavaszi közgyűlések, vezetőségi ülések rendszeres témája a legelőtisztítás megszervezése. A kistályai legelőrendtartás szerint „a gyom és tövis irtást a legelő tulajdonosok közösen, minden külön díjazás nélkül tartoznak végezni".23 A családok legelőilletőség vagy számos állat arányában vettek részt a közös munkában. A közbirtokossági jegyzőkönyvek szerint a legelőtisztításnál akadtak problémák, nem állt ki mindenki a legelőre járó állatok arányában. Ezért a filkeházi közgyűlés 1947-ben úgy határozott, hogy „aki makacsságból közmunkába ki nem áll, 10 forint napidíjat köteles megfizetni, amiből a vezetőség más munkást fogad".24 A közbirtokosságok feladata volt az állattartáshoz nélkülözhetetlen pásztorok és a falu határára felügyelő kerülők, illetve egyéb alkalmazottak félfogadása. A cselédek, a gazdasági cselédek megválasztására az előző év október-decemberében vagy az adott év elején került sor, és ezt a közgyűlés, illetve a választmány végezte. Noszvajon az 1934. december 29-én megtartott választmányi ülésen az elnök a társulat alapszabályának 38. §-ára hivatkozva közli, hogy a tagság kérése ellenére a gazdasági cselédeket nem a közgyűlésnek kell megválasztania, hanem „úgy mint tavaly is volt, a választmány által való félfogadásukat mondják ki egyhangú határozattal"25 Felsőtárkányban állandó alkalmazott volt a tehéncsordás, borjiicsor- dás, kondás, alsó járási határkerülő, felső járási határkerülő, erdőkerülő, hegypásztor vagy szőlőpásztor. 1922-ben gulyást, 1924-ben szálló pásztort (csikós), 1923-ban és 1925-ben két éjjeliőrt, 1924-ben két kisbírót is felfogadtak. Azok a birtokossági tagok, akiknek az ún. Tag dűlőben volt 21 HML V-263/1. 275. 22 NML IX. 256. 23 HML IV-414/17. 24 SRMA 72-65.13. 25 HML V-263/1. 237
