Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Kapusi Krisztián: Miskolci városrajzolatok 1867-1871
félromok helyét egy díszes épület foglalja el". Gyorsan reagált Miskolc vezetése, 1869. január 28-i keltezéssel javasolta Gombosy János uradalmi kormányzónak, hogy a létesítendő „új épületben nagyobb összejövetelek, táncestélyek, hangversenyek tartására alkalmas terem" is legyen.43 Utóbb viszont képtelennek bizonyult az uradalom komolyabb beruházást kezdeményezni, elárverezték a Három Rózsát és csak korszakunkon túl, 1878. november másodikén nyílt meg a ma is álló - akkor újonnan emelt -épületben működött „Grand Hotel Stőgermayer".44 A főutca általában porban úszott tavasztól őszig, aztán pedig a sár miatt volt a „tisztaság tekintetében a legszánandóbb állapotban". Néhány lakos önkéntes adománnyal próbálta a nyári locsolást rendszeresíteni és kezdeményezték, hogy szedjen adót a város az érintett polgároktól. Életre kelt a reformkori magasztosság, egymásra licitáltak a felek, a tanács által megállapított kulcsokat túl alacsonynak, felemelendőnek értékelték a kezdeményezők. A képviselőtestületre is átragadt a lelkesedés, nem növelte a tervezett locsolási adó összegét, hanem kimondta, hogy „azon hiány, mely ezen kulcs szerint az ön- töztetési vállalat havi költségét illetőleg a közgyűlés által feltüntetve lön, a városi pénztárba befolyó rendőri bírságokból fog fedeztetni, havonként 45 forint erejéig, azon hónapokban, melyekben az öntözte- tés eszközöltetik. Ezen segélyt annyival is inkább felajánlja a város, mert az öntöztetés jótéteményében az egész város közönsége részesül".45 Történt mindez 1869 júliusában, amikor csupán a kezdeményezőkkel tárgyalt Miskolc vezetése, figyelmen kívül hagyva, hogy a locsolást forszírozok a főutca lakosságának elenyésző kisebbségét alkotják. Egy hónapon belül bebizonyosodott az optimizmus eltúlzottsága, meg kellett - pénz hiányában - szüntetni a locsolást, jegyzőkönyvbe foglalta az 1869. augusztus 19-i közgyűlés, hogy „éppen a jelen korban, midőn a legfelsőbb köröktől kezdve a legalsóbb körökig mindenki a reform terén mozog, éppen nagy jövendőre számító városunk polgárai késnek az előre haladással s még az egészséget s városunk tisztaságát érdeklő vállalatoknál is hideg részvétlenség miatt akadályoztatik meg a kivitel".46 « B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 19/1869. 44 DOBROSSY István 1985. 49. *5 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 73/1869. « B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 102/1869. 225
