Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kubinyi András: Okleveles adatok a késő középkor mindennapi életéről

ra folyamatosan kiadtunk 12 dénárt." Megjegyzem, hogy ez inkább borravaló, és nem a tényleges ár lehetett, ugyanis többnyire 2 dénárt adtak borért az úton egy étkezésre, a nyolc napon viszont napi két étkezéshez másfél dénár esett egy napra. Igaz, a két kanonok földes­úri jogaival élve tartatta el magát.44 A másik árvíz adat 1517-ből való. Újlaki Lőrinc herceg egy Vas megyei kovács jobbágyának házát és istállóit rendszeresen döntötték a Lapincs folyó áradásai, úgyhogy nem tudott megmaradni. Ezért egy másik faluban adott neki egy minden szolgáltatás alól felmentetett telket.45 Úgy látszik nagy szük­ség volt rá az uradalomban. Ezzel áttértünk egy másik témáról. A falusi gazdasági épületekkel ugyan foglalkozott a hazai régészeti kutatás is,46 azonban azt nem tagadhatjuk, hogy pl. az istállókról kevesebbet tudunk, mint a pa­rasztházakról. Hasonló a helyzet a vidéki nemesi kúriáknál is. 1468- ban a Borsod megyei Szalonnán említenek egy nemesi kőházat vagy kúriát, és az attól nem messze eső kőistállót47 A nemesi majorságok­ban különben a számadáskönyvek, valamint a hatalmaskodások ta­núsága szerint nagyszámú állatot tartottak, azonban nem feltétlenül istállóban. 1517-ben pl. a Bátoriak a Károlyi Istvántól elhajtott ménes­beli lovakat a Máj tény mezővárosi „ortum seu stacionem equorum vulgari sermone akol vocatum" helyezték el, ahol azok az ott lévő ménesbeli lovaktól megrühösödtek.48 A ménest tehát egy akolnak nevezett kertben tartották. Polla a Szepes megyei Zaluzsányban a földesúri ház mellett egy általa juhakolnak tartott épületet tárt fel.49 Juhakolra is maradtak fenn okleveles adatok. 1461-ben Szabolcs me­gyében egy hatalmaskodás alkalmával összetörtek „quoddam ovile vulgo kosár nominabam" (azaz egy kosárnak nevezheti juhakolt), amelyben a juhokat tartották.50 Az adatot és más hasonlókat ismeri a 44 (KNAUZ Nándor): Középkori olcsóság. In: Magyar Sion 1 (1863) 222 - 225. Az idézetek: u.o. 225. 45 Dl. 101888. 46 Vö. pl.: MÜLLER Róbert: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészeté­hez. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 11 (1972) 195 - 201. - Imre HOLL - Nándor PARÁDI: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Bp. 1982. 25, 31 - 32, 43-44. 47 Dl. 16704. 48 GÉRESI Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. III. k. 101. 49 Belo POLLA: Stredoveká zániknutá osada na Spisi (Zaluzany). (Archaeologica Slo- vaca - Fontes IV.) Bratislava 1962. so c. TÓTH i.m. 566,567. sz. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom