Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

lasztmányhoz benyújtott koncepciójában sem.27 A közigazgatás és az igazságszolgáltatás teljes, egyéni összeférhetetlenséget is kimondó - 11. pontban kifejtett - elválasztását ismét régi magyar törvények felidézésével támasztotta alá. Szorgalmazta az esküdtszék illetve a semmítőszék intézményének meghonosítását, a büntetőeljárás rendjének meghatározása, modernizálása mellett. A werbőczyánus érvelést hívta segítségül az utolsó pontban, a népképviseletre való haladéktalan áttérés kapcsán is, mondván, hogy egykor az egész nép egyenlő jogokkal és szabadságokkal bírt, melytől annak egy része az ország védelmének elmulasztása miatt fosztatott meg. Itt az idő, hogy véget vessenek az ősök hibája miatti büntetésnek, mely különben is a „felvilágult századnak szellemével ellenkezik".28

27 Ugyanakkor Somogyi nagyon is élénken érdeklődött az 1840-es évek elején (főleg az 1843-44. évi országgyűlésen) heves vitákat kiváltó „városi kérdés", vagyis a szabad királyi városok rendezése iránt, Szeged 1843. évi nagy hatású követutasításának egyik kidolgozója volt például. RÁCZ, 1956.181-182.

2» RÁCZ, 1955.122-123.

190