Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Cs. Schwalm Edit: Adatok az egri kalapos iparhoz

érteni. Lényege, hogy a kalap széle „pörgén", felfelé álljon.32 Volt kissé felhajló, keskeny karimájú, készülhetett szinte oldalára simuló, felálló karimával, de lehetett szélesebb karimájú, süveg állású is, amit főleg a Felvidéken kedveltek.33 Első ábrázolásával egy Eger városról készült 1810-es metszeten találkozhatunk. A Pesti Divatlapban, 1845- ben megjelent, egri párt ábrázoló rajzon a férfi kalapjának karimája szélesen felhajlik. Ezzel a típussal az 1860-as évek végéig találkozunk. Sávoly Lajos (1846) „széles s magasan felkanyarodó karimájú fekete „gombáros" kalapnak nevezi. Ilyen kalapot viselnek az egri szüretet ábrázoló metszeten a férfiak (1854), valamint a Vasárnapi Újság 1858- as számában az egri népviseletet bemutató csoport. Vahot Imre a Napkelet c. folyóiratban írja (1857) a fiataloknál „most kucsma idomú gombakalap" a divat, árvalányhajjal vagy strucctollal. Heves Vármegye Gazdasági Egyesületének fejléces papírján (1864) szintén ez a kalap tűnik fel. Utoljára Frantz Alajos ír róla (1868) a vármegye ismertetésben. „Fövegük megyénk lakóinak mindenütt gyapjúból készült keskeny karimával ellátott gomba kalap ... némely helyen teteje egy kissé laposas ... (máshol) kissé magosas". A Mátra vidékén - mint az Valerio francia grafikus rajzaiból kitűnik - a magas, süveg formához hasonlító széles karimájú kalapokat kedvelték. Mártonffy Károly leírásában, s az egri népviseletet ábrázoló metszeten (1854) a keskeny karimájú kalapoknak két típusa is látható. Fövegök „pörge kalap", az egyik kis karimájú, gömbölyű tetejű, a másik kissé hosszúkás formájú, magasabb tetejű, „mely inkább kucsmához hasonlít". (Ez tulajdonképpen Kossuth-kalap.) Széles karimájú kalapról - az 1800-ban készült metszet után - Tahy Gáspár ír (1837) és a Regélő 1838-as számában, az Eger vidéki lakosokat ábrázoló metszeten, a legény széles karimájú kalapot visel, mellette „virágbokréta díszlik". A 19. század közepén, amikor országszerte a pörge kalap divatja terjed, Heves megye palóc tájain a másutt divatjamúlt „terebélyes szélű nehéz gyapjúkalapokat viselik".34

A széles karimájú gyapjúkalapok, valamint a felálló szélű, keskenyebb karimájú gyapjúkalapok, „gombáros kalapok" mellett egy harmadik kalaptípust is ismerünk. 19. század eleji limitációkban már szerepel a „magas tetejű, jóféle selyemkalap". Az 1818-as Heves me32 KRESZ, 1956. 65.

33 FLÓRIÁN, 1997. 717.

34 CS. SHWALM, 2005. 375-385. és 417-418.

152