Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Tóth Péter: Szentpéteri Imre végrendeletei

1. Atyának, Fiúnak és Szent Lélek Úr Istennek nevében. Amen. Én, Szentpéteri Imre, jóllehet mind egésségemnek tűrhető' voltában, s mind elmémnek tellyes, épséges állapotában vagyok; mindazonáltal azon elmémnek szüntelenül való meggondolási között szívemben tűnvén és sze­mem eleiben jővén minden rendbeli embernek életének rövid volta és mú­landósága, kiváltképpen penig mostani szomorúsággal éppen megterhelte­tek Isten ítéletinek idejében, mellyben valamellyre szemeinkkel nézhetünk és a híreket füleinkkel hallhatjuk, nemzetünkben mindenfelé a' pusztító döghalálnak kegyetlenkedését és ezzel együtt az egymás ellen fölindult, már alkalmas esztendőktől fogvást hazánkban tartó és ma is békétlenségben lévő háborúságnak és hadakozás fegyverének villogását és emésztetését tapasz­taljuk; elmémbeli gondolatimnak józanságával ottan-ottan magam életének is rövid és múlandó voltárul meg kelletik emlékeznem, annyival is inkább, hogy mostani hadakozásunknak alkalmatosságával magamnak is fegyver­ben kelletik lennem, a' holott minden szempillantásban a' reméntelen sze­rencsétlenség békövetkezhetik. Minthogy Istenünk ő szent felsége ingyen való kegyelméből fiúi és leány ágon levő édes gyermekeinkkel megáldott, kedves feleségemnek megegyező tetszésébül és egyenlő akaratjábul szüksé­gesnek ítéltem szemünk hunyása és mostanság megtörténhető halálunk után minden ízetlenkedés, háborgás, villongás és perpatvarkodás nélkül megálló és fennmaradó dispositióimrul utolsó akaratomat minden kénszerítés nél­kül, jó értelembül és szabados tetszésembül ezen írásomban letennem, melly így következik. Minthogy jó Istenemnek szent áldásábul és áldott gondviselésének segít­ségéből mind magam, s mind penig föllyebb említett édes házas társom eleinkri.il maradott és kezünkhöz, s birodalmunkban jött jószáginkat és java­inkat csaknem superálja sok törődésink és fáradtságos nyughatatlanságunk, s keresztényi szorgalmatossággal öszvekötött munkás acquisitumunk, ehhez képest meggondolván nemcsak a' haza és a nemes ország articularis törvé­nyeit is, mellyek az acquisitumokbul kinek-kinek szabados dispositiót en­gednek, hanem megtekintvén és fontolván azt is, hogy már férjhez adott édes leányimat, Máriát és 'Susannát szárnyokra bocsátottam és tisztességes férjhez adásokra, s akkori tisztesség-tételekre a jó Isten kegyelmessen reá se­gített és nekiek gyámolokat rendelvén, magokat is ember-korokra juttatott; ellenben penig még azon jó Isten édes fiamat, Andrást a mi gondviselésünk alatt tartja és ember korra való tellyes bélépését még továbbra halasztotta, annak okáért tetszett szabados akaratom szerint dispositiómat is olly szabadossan tennem, hogy ennek utánna is említett fiam praejudiciumára, annyival inkább kárára semmi praetextus vagy magyarázás által az én ked­ves leányim vagy férjei ne bontogathassák, vagy akármi villongással bonto­gatni ne kívánják. Melly szerint elsőben is. Mivel a fiam fogja familiám nevét 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom