Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Fazekas Csaba: Egy miskolci plébános a reformkori egyházpolitikában

désbe nem vehető általános igazság az, hogy nem az ország van a vallásban, hanem a vallás van az országban, úgy kétségtelenül áll az is, hogy nem megyénk van az egri egyházi megyében, hanem az egri egyházi megyének egy része van Borsodban békebelezve". Tételesen visszautasították továbbá a vallásellenesség, vagy a vallási kérdésekbe való beavatkozás gyakori katolikus vádját, ugyanakkor a társadalmi béke megőrzésének feladatát - mint törvényhatóságnak - az egyházi érdekekkel szemben is biztosítani kívánták. A Pesti Hírlap tudósítása szűkszavú volt a történtekről, ennek oka részben az, hogy a cenzúra egyes mondatrészeket - jellemző módon - kihúzatott.

46 Az még megjelenhetett, hogy a vármegye ellen az egri érsek intézett folyamodást, s előbbi ragaszkodik korábbi álláspontjához a felsőbb hatóság tiltása ellenére, s az is, hogy a megye nyomoztatni fog a „hamis delator" (vagyis a Thassy perbe fogását alaptalanul híresztelő) ellen. Azt azonban már kihúzatták a tudósításból, hogy „az egri érsek panaszló folyamodásából, a megintett lelkészek nyilatkozásaiból, de a nyilvánosságra jött pásztori levélből is kisülvén az, hogy ő excellenciája fő oka ezen eseményeknek, [ezért] ő is a törvény értelmében alispánilag megintetni s perbe fog idéztetni." (Érdekes módon egy másik lap tudósításában ugyanezek az információk megjelenhettek, s név szerint említették Thassyt, aki kijelentette, hogy a vármegye elleni hatósági fellépés mögött Pyrker állt.

47

) Sőt a Pesti Hírlapból még az a humoros - ám jogos - megjegyzés is a törlés sorsára jutott, miszerint Borsod vármegye felirata azért lett olyan terjedelmes, mert „ily vallásos dolgokban rendre hosszasan szeretünk historiálgatni". Szeptember elején a plébánosok ügye teljesen háttérbe szorult. Pyrker szeptember 10-én kelt levelében újra panaszt tett Borsod megyére Bécsben, és követelte, hogy a kormányszervek végre lépjenek fel határozottabban az egyházi érdekek védelmében.

48 A vármegye elleni támadásait a rendek sem hagyták szó nélkül. A korábbi határozatok alapján Pyrker ellen ugyanazt az eljárást kezdeményezték, amelyet korábban a plébánosok ellen. Nem Palóczy, hanem Szathmáry Király József első alispán október 22-én intézett figyelmeztető levelet az egri érsekhez. Pyrker nem fogadta el az intést és terjedelmes levélben tiltakozott ellene. (A két történeti érdekességű dokumentum részletesebb elemzésétől eltekintünk, viszont teljes terjedelemben közöljük azokat. Ld. Függelék.) Borsod megkeresése előtt azonban, november 6-án hasonló értelmű felterjesztéssel élt a bécsi udvar felé is.

49 Pyrker levelére Borsod november 17-i közgyűlésén fogalmazott méltó választ, Ld. Pesti Hírlap, 1841. 68. sz. (augusztus 25.) 570. p.; MOL. R 101. 3. dob. 2. cs. 68. sz. Világ, 1841. 67. sz. (augusztus 21.) 268. p. EFL. AN. 2621. rakt. sz. 1231/1841. sz. MOL. A 45. 1841. ad 1179. sz.