Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Bodnár Tamás: Borsod vármegye katonai összeírása 1704-ből
zászlai alá, aki a katonai szolgálat fejében adómentességet és hajdúszabadságot ígért nekik. A magyarországi katonaság azonban „féloldalas" haderő volt. Kizárólag könnyűfegyverzetű csapatokból, nagyobbrészt könnyűlovasokból, vagyis huszárokból állt, a gyalogosok, akiket a források hajdúként is emlegettek, szintén könnyű fegyverzettel rendelkeztek. A kuruc haderő regularizálásával azokat a hiányosságokat igyekeztek pótolni, amelyeket az Oszmán Birodalom ellen folytatott harc idején a Habsburg Birodalom hadigépezetén belüli munkamegosztás nyomán alakult ki. A magyarországi katonaság fegyverzetében és taktikájában a határvédelem feladataihoz idomult, nagyobb tömegű nehézfegyverzetű gyalogságra, valamint dragonyos és nehézlovas egységekre csak a kisebb-nagyobb hadjáratok idején volt szükség és e csapatnemek az állandó hadsereg reguláris állományából kerültek ki. A kuruc katonai vezetés, élén a fejedelemmel, ezeket a hiányosságokat akarta felszámolni szervező munkája során. A Rákóczi hadsereg regularizálása 1704-ben kezdődött el. A Forgách Simon nevével fémjelzett folyamat első lépései közé tartozott a hadra fogható férfiak összeírása. A fejedelem pontos képet szeretett volna kapni hadseregéről és ebben kizárólag a helyi igazgatást végző vármegyei apparátusra támaszkodhatott. Elrendelte, írják össze falvanként a kuruc katonának állt lakosokat, s azt kinek az ezredében szolgálnak. 1704 első felében számos megye összeírása készült el. Ezek közül többet az Országos Levéltár Rákóczi szabadságharc levéltárának szekciója őriz. Az itt található összeírások táblázatainak rovataiból kiderül az is, hogy a megnevezett személy tiszti rangban szolgál-e, lovas vagy hajdú, a megye seregében van-e, alkalmatlan vagy otthon maradt földet művelni. A fennmaradt megyei lajstromok közül a Pest és Zemplén" megyeit valamint Kecskemét 3 város névsorait közölték eddig. Ugyancsak 1704-ben írták össze a Rákóczi birtokában lévő uradalmakat is. A megyei és uradalmi összeírások sokszor, megyénk esetében is szerencsésen egészítik ki egymást. Az uradalmi összeírások közlésére azonban itt nem kerítünk sort. 4 Sajnos Borsod megye összeírása a Rákóczi szabadságharc levéltárában nem maradt fenn. Annak ellenére, hogy Vay Ádám 1704 május 19-én újólag felszólította a megyét, hogy a fegyvert fogottak összeírását, amit a fejedelem már régebben elrendelt, végre készítse el. „...a Tekintetes Nemes Várme1 KOSÁRY 1965. Függelék: Conscriptio miliüum. 6376. o. 2 MÉSZÁROS 1999. 3 IVÁNYOSI-SZABÓ 1979. 4 MOL. U etC. 41:52,41:53,25:50.
